„Fesztiválozott” a NAV: 20 cégből 20 akadt fenn az ellenőrzésen

2025. 02. 10., 13:05

Százszázalékos megállapítással zárultak az ellenőrzések egy fesztiválon, ahol csak elektronikusan lehetett fizetni. A fizetési rendszer és a bankkártyás fizetések adatait hasonlította össze a NAV az online pénztárgépek adataival. Az elemzés pontos volt, az ellenőrzésre kiválasztott húsz cég összességében majd kétezerszer nem adott nyugtát és több millió forintnyi bevételt titkolt el – számolt be Facebook-bejegyzésében az adóhivatal.

A NAV revizorai egy fesztiválon ellenőriztek. A revizoroknak nemcsak az a cég tűnt fel, amelyik három alkalmazottját feketén, bejelentés nélkül foglalkoztatta, hanem az az adózó is, amelyik fizetéskor egyáltalán nem használta a pénztárgépet, és csak a banki fizetés bizonylatát adta át. A revizorok is csak banki bizonylatot kaptak, nyugtát nem. A próbavásárlás után megvizsgálták a #pénztárgép adatait. Kiderült, hogy a cég órák óta nem rögzítette a bevételeket a pénztárgépben, ez alatt több mint félmillió forintnyi nyugtát „felejtett el” kiállítani.

A jelentős számú mulasztás miatt a NAV elemezte a több napos fesztivál összes árusának részletes pénzügyi forgalmi adatait. A revizorok a kitelepült adózókat beazonosították, majd a bankkártyás, illetve a fesztivál saját kártyás fizetési adatait tételesen összehasonlították az érintett adózók online pénztárgépi nyugtáival. A több forrásból érkező elektronikus adatok elemzése egészen pontos képet adott a fesztiválon árusítók valós forgalmáról. Az IT és a revizori elemzések után a NAV végül 20 cégnél indította el az ellenőrzést.

A rendkívül aprólékos, összetett munkán alapuló elemzések visszaigazolták a kockázatokat, mert ezek alapján a NAV százszázalékos megállapítási aránnyal, mind a húsz vizsgált adózónál nyugtamulasztásokat állapított meg. Kiderült, a vizsgált cégek összesen majd kétezer esetben nem állítottak ki nyugtát a pénztárgépben. A NAV több mint 13 millió forint bírságot szabott ki. Az ellenőrzések még folyamatban vannak, de az érintett cégek eddig – pótolva a bevallásukban eltitkolt adót – mintegy tízmillió forintot befizettek az államkasszának.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS