„Fesztiválozott” a NAV: 20 cégből 20 akadt fenn az ellenőrzésen

2025. 02. 10., 13:05

Százszázalékos megállapítással zárultak az ellenőrzések egy fesztiválon, ahol csak elektronikusan lehetett fizetni. A fizetési rendszer és a bankkártyás fizetések adatait hasonlította össze a NAV az online pénztárgépek adataival. Az elemzés pontos volt, az ellenőrzésre kiválasztott húsz cég összességében majd kétezerszer nem adott nyugtát és több millió forintnyi bevételt titkolt el – számolt be Facebook-bejegyzésében az adóhivatal.

A NAV revizorai egy fesztiválon ellenőriztek. A revizoroknak nemcsak az a cég tűnt fel, amelyik három alkalmazottját feketén, bejelentés nélkül foglalkoztatta, hanem az az adózó is, amelyik fizetéskor egyáltalán nem használta a pénztárgépet, és csak a banki fizetés bizonylatát adta át. A revizorok is csak banki bizonylatot kaptak, nyugtát nem. A próbavásárlás után megvizsgálták a #pénztárgép adatait. Kiderült, hogy a cég órák óta nem rögzítette a bevételeket a pénztárgépben, ez alatt több mint félmillió forintnyi nyugtát „felejtett el” kiállítani.

A jelentős számú mulasztás miatt a NAV elemezte a több napos fesztivál összes árusának részletes pénzügyi forgalmi adatait. A revizorok a kitelepült adózókat beazonosították, majd a bankkártyás, illetve a fesztivál saját kártyás fizetési adatait tételesen összehasonlították az érintett adózók online pénztárgépi nyugtáival. A több forrásból érkező elektronikus adatok elemzése egészen pontos képet adott a fesztiválon árusítók valós forgalmáról. Az IT és a revizori elemzések után a NAV végül 20 cégnél indította el az ellenőrzést.

A rendkívül aprólékos, összetett munkán alapuló elemzések visszaigazolták a kockázatokat, mert ezek alapján a NAV százszázalékos megállapítási aránnyal, mind a húsz vizsgált adózónál nyugtamulasztásokat állapított meg. Kiderült, a vizsgált cégek összesen majd kétezer esetben nem állítottak ki nyugtát a pénztárgépben. A NAV több mint 13 millió forint bírságot szabott ki. Az ellenőrzések még folyamatban vannak, de az érintett cégek eddig – pótolva a bevallásukban eltitkolt adót – mintegy tízmillió forintot befizettek az államkasszának.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS