„Fesztiválozott” a NAV: 20 cégből 20 akadt fenn az ellenőrzésen

2025. 02. 10., 13:05

Százszázalékos megállapítással zárultak az ellenőrzések egy fesztiválon, ahol csak elektronikusan lehetett fizetni. A fizetési rendszer és a bankkártyás fizetések adatait hasonlította össze a NAV az online pénztárgépek adataival. Az elemzés pontos volt, az ellenőrzésre kiválasztott húsz cég összességében majd kétezerszer nem adott nyugtát és több millió forintnyi bevételt titkolt el – számolt be Facebook-bejegyzésében az adóhivatal.

A NAV revizorai egy fesztiválon ellenőriztek. A revizoroknak nemcsak az a cég tűnt fel, amelyik három alkalmazottját feketén, bejelentés nélkül foglalkoztatta, hanem az az adózó is, amelyik fizetéskor egyáltalán nem használta a pénztárgépet, és csak a banki fizetés bizonylatát adta át. A revizorok is csak banki bizonylatot kaptak, nyugtát nem. A próbavásárlás után megvizsgálták a #pénztárgép adatait. Kiderült, hogy a cég órák óta nem rögzítette a bevételeket a pénztárgépben, ez alatt több mint félmillió forintnyi nyugtát „felejtett el” kiállítani.

A jelentős számú mulasztás miatt a NAV elemezte a több napos fesztivál összes árusának részletes pénzügyi forgalmi adatait. A revizorok a kitelepült adózókat beazonosították, majd a bankkártyás, illetve a fesztivál saját kártyás fizetési adatait tételesen összehasonlították az érintett adózók online pénztárgépi nyugtáival. A több forrásból érkező elektronikus adatok elemzése egészen pontos képet adott a fesztiválon árusítók valós forgalmáról. Az IT és a revizori elemzések után a NAV végül 20 cégnél indította el az ellenőrzést.

A rendkívül aprólékos, összetett munkán alapuló elemzések visszaigazolták a kockázatokat, mert ezek alapján a NAV százszázalékos megállapítási aránnyal, mind a húsz vizsgált adózónál nyugtamulasztásokat állapított meg. Kiderült, a vizsgált cégek összesen majd kétezer esetben nem állítottak ki nyugtát a pénztárgépben. A NAV több mint 13 millió forint bírságot szabott ki. Az ellenőrzések még folyamatban vannak, de az érintett cégek eddig – pótolva a bevallásukban eltitkolt adót – mintegy tízmillió forintot befizettek az államkasszának.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 20., 15:20
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS