Olyan jogviták esetén, amelyeknek nemzetközi eleme van, felmerülhet a kérdés, hogy melyik állam bírósága jogosult eljárni és döntést hozni. Ilyenkor a joghatóságra vonatkozó szabályok alapján kell eldönteni, hogy melyik állam bíróságaihoz tartozik az ügy. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Mi a joghatóság?
Joghatóság alatt azt értjük, hogy egy adott ügyben melyik állam bíróságai vagy más hatóságai jogosultak eljárni, illetve döntést hozni. A joghatóság kérdése akkor merül fel, ha az adott ügy valamilyen külföldi elemet tartalmaz. Például a bíróság joghatóságának kérdése felmerül egy perben, ha az egyik fél lakóhelye (lakcíme)/székhelye külföldön van. Szintén felmerül a joghatósági kérdése, ha például a felek belföldi illetőségűek, de a vita tárgyát képező ingatlan külföldön van, vagy a jogvita alapját képező szolgáltatást külföldön kellett teljesíteni.
Ha egy jogvita külföldi elemet tartalmaz, akkor mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy melyik állam bíróságai jogosultak eljárni az ügyben. Az államok közötti joghatósági kérdések eldöntését az Európai Uniós jogszabályok, a nemzetközi egyezmények és szerződések, valamint a joghatóságra vonatkozó belső jogszabályok segítik.
Az EU-s joghatósági szabályok közül a polgári jog területén a legfontosabb a 1215/2012 EU rendelet. Ez a polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazandó joghatósági szabályokról és a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szól. Emellett külön rendelet szól a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban érvényes joghatósági szabályokról.
A polgári ügyekben irányadó joghatóságra vonatkozó belső jogszabályok közül a Nemzetközi magánjogról szóló törvény a legfontosabb. A törvényben foglalt joghatósági előírásokat csak akkor kell alkalmazni, ha az adott ügyre nem vonatkoznak az EU joghatósági szabályai, vagy az olyan nemzetközi egyezmények és szerződések, amelyeknek Magyarország a részese.
A bírósági joghatóság szabályai
A bírósági joghatóság kérdését szabályozó említett jogszabályokban számos olyan előírás van, amely meghatározza, hogy egy adott ügyben mely állam bírósága előtt lehet a jogvitát lefolytatni.
A polgári, vagyonjogi ügyekben rendszerint megengedett a joghatóságra vonatkozó megállapodás megkötése. Ez azt jelenti, hogy egy adott ügylet, jogviszony tekintetében a felek megállapodhatnak, hogy melyik állam bíróságainak vetik alá magukat. Ez vonatkozhat akár meglévő, akár jövőbeli jogvitájuk esetére. A joghatósági megállapodás különösen hasznos lehet bonyolultabb, nemzetközi elemeket is tartalmazó szerződés esetén. Így egyértelmű lesz, hogy vita esetén melyik állam bíróságához kell fordulni. Bonyolultabb ügyekben ugyanis előfordulhat, hogy sokáig húzódhat a vita önmagában arról is, hogy az adott bíróság eljárhat-e az ügyben. Enélkül az is előfordulhat, hogy akár több államban is indulhatnak párhuzamosan bírósági perek.
Vannak bizonyos típusú ügyek, amelyekben egy adott állam bíróságainak kizárólagos joghatósága van. Ez azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben csak e bíróságok jogosultak döntést hozni. Kizárólagosság esetén akkor is így van, ha az érintett felek esetlegesen másik állam bíróságának joghatóságában állapodtak meg. Például tipikusan kizárólagos joghatósággal rendelkezik az ingatlan fekvése szerinti állam bírósága az olyan eljárásokra, amelyeknek tárgya az ingatlanon fennálló tulajdonjog vagy más dologi jog (pl. jelzálogjog, haszonélvezet, szolgalom).
Amennyiben nem áll fenn kizárólagos joghatóság vagy joghatósági megállapodás, akkor a joghatóság általános és különös szabályai határozzák meg, hogy ki járhat el. A már említett EU rendelet általános szabálya szerint a tagállamban lakóhellyel rendelkező személy állampolgárságára való tekintet nélkül az adott tagállam bíróságai előtt perelhető. Ezt az általános szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az adott ügyben a lakhelytől eltérő másik tagállam bíróságának nincs kizárólagos illetékessége. Akkor is alkalmazható, ha a felek között nincs ettől eltérő joghatósági megállapodás.
A joghatóságra vonatkozó jogszabályok számos részletszabályt tartalmaznak attól függően is, hogy milyen típusú ügyről van szó. Például az említett EU rendelet alapján, ha a per tárgya szerződés, akkor a fél a vitatott kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság előtt is perelhető akkor is, ha nem itt van a lakóhelye. Kártérítés iránti per például annak az államnak a bírósága előtt is indítható, ahol a kár bekövetkezett vagy bekövetkezhet.
Hol dönthetnek a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatban?
A fogyasztó számára különösen hátrányos lenne, ha egy külföldi elemet tartalmazó vásárlásból eredő jogvitában a lakóhelyétől eltérő idegen országban kellene pereskednie. Ezért bizonyos fogyasztói szerződéseknél különleges joghatósági szabályok mondják meg, hogy a jogvitát hol kell eldönteni.
Az EU rendelet szerint a fogyasztó a vele szerződő vállalkozás ellen akár annak székhelye szerinti tagállam bírósága előtt, akár saját lakóhelyének bírósága előtt indíthat eljárást a következő esetekben:
– Amikor a vitás szerződés tárgya áruk részletfizetésre történő értékesítése.
– Ha a szerződés olyan részletekben visszafizetendő kölcsön- vagy hitelszerződés, amelyet áruk vételének finanszírozására nyújtanak (pl. fogyasztói hitel, áruhitel).
– Ha a szerződést a fogyasztó olyan vállalkozással kötötte, amely a fogyasztó lakóhelye szerinti államban kereskedelmi vagy szakmai tevékenységet folytat. Ide tartozik az is, ha a vállalkozás ezen tevékenysége bármilyen módon erre a tagállamra (is) irányul, és a szerződés e tevékenység körébe tartozik.
A fenti esetekben, ha a vállalkozás kíván a fogyasztó ellen pert indítani, akkor a vállalkozást nem illeti meg választási lehetőség. A vállalkozás kizárólag a fogyasztó lakóhelyének bírósága előtt indíthat eljárást.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.