Melyik állam bírósága dönthet? A bírósági joghatóság alapvető szabályai

2025. 02. 11., 12:45

Olyan jogviták esetén, amelyeknek nemzetközi eleme van, felmerülhet a kérdés, hogy melyik állam bírósága jogosult eljárni és döntést hozni. Ilyenkor a joghatóságra vonatkozó szabályok alapján kell eldönteni, hogy melyik állam bíróságaihoz tartozik az ügy. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Mi a joghatóság?

Joghatóság alatt azt értjük, hogy egy adott ügyben melyik állam bíróságai vagy más hatóságai jogosultak eljárni, illetve döntést hozni. A joghatóság kérdése akkor merül fel, ha az adott ügy valamilyen külföldi elemet tartalmaz. Például a bíróság joghatóságának kérdése felmerül egy perben, ha az egyik fél lakóhelye (lakcíme)/székhelye külföldön van. Szintén felmerül a joghatósági kérdése, ha például a felek belföldi illetőségűek, de a vita tárgyát képező ingatlan külföldön van, vagy a jogvita alapját képező szolgáltatást külföldön kellett teljesíteni.

Ha egy jogvita külföldi elemet tartalmaz, akkor mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy melyik állam bíróságai jogosultak eljárni az ügyben. Az államok közötti joghatósági kérdések eldöntését az Európai Uniós jogszabályok, a nemzetközi egyezmények és szerződések, valamint a joghatóságra vonatkozó belső jogszabályok segítik.

Az EU-s joghatósági szabályok közül a polgári jog területén a legfontosabb a 1215/2012 EU rendelet. Ez a polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazandó joghatósági szabályokról és a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szól. Emellett külön rendelet szól a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban érvényes joghatósági szabályokról.

A polgári ügyekben irányadó joghatóságra vonatkozó belső jogszabályok közül a Nemzetközi magánjogról szóló törvény a legfontosabb. A törvényben foglalt joghatósági előírásokat csak akkor kell alkalmazni, ha az adott ügyre nem vonatkoznak az EU joghatósági szabályai, vagy az olyan nemzetközi egyezmények és szerződések, amelyeknek Magyarország a részese.

A bírósági joghatóság szabályai

A bírósági joghatóság kérdését szabályozó említett jogszabályokban számos olyan előírás van, amely meghatározza, hogy egy adott ügyben mely állam bírósága előtt lehet a jogvitát lefolytatni.

A polgári, vagyonjogi ügyekben rendszerint megengedett a joghatóságra vonatkozó megállapodás megkötése. Ez azt jelenti, hogy egy adott ügylet, jogviszony tekintetében a felek megállapodhatnak, hogy melyik állam bíróságainak vetik alá magukat. Ez vonatkozhat akár meglévő, akár jövőbeli jogvitájuk esetére. A joghatósági megállapodás különösen hasznos lehet bonyolultabb, nemzetközi elemeket is tartalmazó szerződés esetén. Így egyértelmű lesz, hogy vita esetén melyik állam bíróságához kell fordulni. Bonyolultabb ügyekben ugyanis előfordulhat, hogy sokáig húzódhat a vita önmagában arról is, hogy az adott bíróság eljárhat-e az ügyben. Enélkül az is előfordulhat, hogy akár több államban is indulhatnak párhuzamosan bírósági perek.

Vannak bizonyos típusú ügyek, amelyekben egy adott állam bíróságainak kizárólagos joghatósága van. Ez azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben csak e bíróságok jogosultak döntést hozni. Kizárólagosság esetén akkor is így van, ha az érintett felek esetlegesen másik állam bíróságának joghatóságában állapodtak meg. Például tipikusan kizárólagos joghatósággal rendelkezik az ingatlan fekvése szerinti állam bírósága az olyan eljárásokra, amelyeknek tárgya az ingatlanon fennálló tulajdonjog vagy más dologi jog (pl. jelzálogjog, haszonélvezet, szolgalom).

Amennyiben nem áll fenn kizárólagos joghatóság vagy joghatósági megállapodás, akkor a joghatóság általános és különös szabályai határozzák meg, hogy ki járhat el. A már említett EU rendelet általános szabálya szerint a tagállamban lakóhellyel rendelkező személy állampolgárságára való tekintet nélkül az adott tagállam bíróságai előtt perelhető. Ezt az általános szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az adott ügyben a lakhelytől eltérő másik tagállam bíróságának nincs kizárólagos illetékessége. Akkor is alkalmazható, ha a felek között nincs ettől eltérő joghatósági megállapodás.

A joghatóságra vonatkozó jogszabályok számos részletszabályt tartalmaznak attól függően is, hogy milyen típusú ügyről van szó. Például az említett EU rendelet alapján, ha a per tárgya szerződés, akkor a fél a vitatott kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság előtt is perelhető akkor is, ha nem itt van a lakóhelye. Kártérítés iránti per például annak az államnak a bírósága előtt is indítható, ahol a kár bekövetkezett vagy bekövetkezhet.

Hol dönthetnek a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatban?

A fogyasztó számára különösen hátrányos lenne, ha egy külföldi elemet tartalmazó vásárlásból eredő jogvitában a lakóhelyétől eltérő idegen országban kellene pereskednie. Ezért bizonyos fogyasztói szerződéseknél különleges joghatósági szabályok mondják meg, hogy a jogvitát hol kell eldönteni.

Az EU rendelet szerint a fogyasztó a vele szerződő vállalkozás ellen akár annak székhelye szerinti tagállam bírósága előtt, akár saját lakóhelyének bírósága előtt indíthat eljárást a következő esetekben:
– Amikor a vitás szerződés tárgya áruk részletfizetésre történő értékesítése.
– Ha a szerződés olyan részletekben visszafizetendő kölcsön- vagy hitelszerződés, amelyet áruk vételének finanszírozására nyújtanak (pl. fogyasztói hitel, áruhitel).
– Ha a szerződést a fogyasztó olyan vállalkozással kötötte, amely a fogyasztó lakóhelye szerinti államban kereskedelmi vagy szakmai tevékenységet folytat. Ide tartozik az is, ha a vállalkozás ezen tevékenysége bármilyen módon erre a tagállamra (is) irányul, és a szerződés e tevékenység körébe tartozik.

A fenti esetekben, ha a vállalkozás kíván a fogyasztó ellen pert indítani, akkor a vállalkozást nem illeti meg választási lehetőség. A vállalkozás kizárólag a fogyasztó lakóhelyének bírósága előtt indíthat eljárást.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2026. 01. 23., 10:00
A VOSZ üdvözli a napokban közzé tett, hazai éttermeket segítő akciótervet, amely adó- és adminisztrációs teher könnyítésekkel és kedvezményes hitellel támogatja az üzleti vendéglátást. A vállalkozói szövetség vendéglátóipari szakmai közösségének első reakciói ritkán tapaszalt optimizmust mutatnak.
2026. 01. 22., 14:30
A kkv-szektor két éve tartós alkalmazkodási pályára állt, a kedvezőtlen makrofeltételek közepette a működőképesség fenntartására rendezkedtek be a vállalkozások, amelyek szerint a kiszámíthatatlanság vált az egyik legfőbb problémává saját vállalkozásuk üzletmenetét illetően – derül ki a VOSZ-tag kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő VOSZ Barométer friss kutatásából.
2026. 01. 22., 14:20
Folytatódott a javuló tendencia a hazai nagyvállalatok gazdasági várakozásainak tekintetében – derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb, 2025 utolsó negyedéves kutatási adataiból. 2024 ősze óta egy kisebb kitérőtől eltekintve javuló trendet mutat a főindex, amely tíz pontos javulással már mínusz 3 pontot mutat.
2026. 01. 22., 09:05
Idén havi 16 140 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről – például laktóz- vagy gluténérzékenységről – szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal – emlékeztet az adóhivatal.
2026-01-23 18:15:00
Élénk évet zárt az ingatlanpiac és az idei sem lesz eseménytelen, tavasszal ismét intenzív kereslet fogja jellemezni a szektort. Érdemi lakásár csökkenés ugyanakkor nem valószínűsíthető, de a lakásépítések felfutásával bővülő kínálat valamelyest csillapíthatja az áremelkedés ütemét – prognosztizálja Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.
2026-01-22 19:20:00
Az orvosi eszközök fejlesztésére szakosodott Medicontur összesen 20,8 millió eurós beruházásai nyomán K+F projekttel bővíti zsámbéki központjának tevékenységét, gyártókapacitást bővít és a Gyármentő Program keretében zöld átállásra irányuló fejlesztéseket valósít meg. A projekttel 58, köztük 10 kutatás-fejlesztő munkahelyet teremt a magyar gyártó.
2026-01-22 18:05:00
A bajor tulajdonú Sano-Modern Takarmányozás Kft. tízmilliárd forintos beruházással új takarmánykeverő üzemet épít a Csémen meglévő gyára mellett, így megháromszorozza az itt készülő állati táp mennyiségét. A beruházást a magyar kormány 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítette – jelentették be a létesítmény január 22-i alapkőletételén.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS