Már idén több tízezernyi hazai cégnek kell megfelelnie az ESG-szabályoknak

2025. 01. 29., 09:10

Az ESG-törvény értelmében idén csupán a tőzsdén jegyzett, jövőre pedig a többi nagyvállalatnak kell fenntarthatósági beszámolót, illetve jelentést készítenie. A jelentésekben szereplő információknak azonban e vállalkozások beszállítói láncára is ki kell terjednie, így a gyakorlatban ez már idén több tízezer hazai kkv-val szemben támaszt kötelezettségeket – hívja fel a figyelmet a Moore Hungary.

Az ESG egy adott vállalkozás vagy ország kapcsán a környezetre (Environmental), a társadalomra (Social) és az irányításra (Governance) vonatkozó tényezőket értékeli fenntarthatósági szempontból. Célja, hogy a gazdálkodó szervezetekkel (cégek, vállalatok, országok) az értéklánc bármely pontján kapcsolatba kerülő szereplők (fogyasztók, befektetők, stb.) a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg azok tevékenységét, és hozzanak döntéseket.
Bármekkora is egy adott üzleti vállalkozás, az ESG szempontok integrálása a működésbe már középtávon is jelentős versenyképességi előnnyé tud válni mind a kockázatelemzés, a hatékonyabb működés, mind pedig az innovációs lehetőségek beazonosítása révén.

A vonatkozó jogszabályok alapján az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontoknak történő megfelelésnek ki kell terjednie az érintett nagyvállalatok teljes értékláncára, így annak közvetlen és közvetett beszállítóira is. Vagyis az érintett vállalkozások felelőssége kiterjed a beszállítók működésének figyelemmel kísérésére, ami többek között magában foglalja azok erőforrás-felhasználási, hulladékkezelési, szén-dioxid-kibocsátási gyakorlatát (környezeti szempontok), munkakörülményeit, a munkahelyi biztonságát (társadalmi szempontok), illetve etikus üzleti gyakorlatát, korrupció elleni intézkedéseit és az átláthatóságát (vállalatirányítási szempontok) is.

A fenti feltételeknek való megfelelés biztosítása érdekében az ESG-beszámolóra kötelezett nagyvállalatok gyakran alkalmaznak általános szerződési feltételeket (ÁSZF), amely kötelezően alkalmazandó valamennyi beszállítóval szemben. Az ÁSZF előírhatja a beszállítóknak, hogy a vonatkozó ESG-szabályok betartásán túl feleljen meg a megrendelő által alkalmazott etikai vagy magatartási kódexnek is. Emellett az adott vállalkozások gyakran kikötik maguknak azt a jogot is, hogy az ÁSZF-et elfogadó valamennyi beszállítójukat vevői audit keretében rendszeresen ellenőrizze is.

„A fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettséget a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) rendelete is előírja. E rendelet tételesen tartalmazza azokat a kérdéseket is, amelyek a beszállítók átvilágításának alapjait jelentik. Ugyanakkor, ha egy beszállító olyan külföldi nagyvállalatnak is szállít, amely esetleg a magyar szabályozást meghaladó terjedelmű ESG adatszolgáltatási igényt támaszt, akkor ennek a szélesebb körű követelménynek is meg kell felelnie” – mutat rá dr. Puskás Zoltán, a Moore Legal Hungary ügyvédje.

Az ESG szempontú audit eredményeire építve a vállalatoknak komplex kockázatkezelési rendszert is ki kell alakítaniuk, ami magában foglalja a kockázatelemzést, valamint a megelőzési és korrekciós intézkedéseket is. A korrekciós intézkedések a felmerülő kockázatok minimalizálása érdekében az üzleti kapcsolatok szüneteltetésére, sőt, azok végleges megszüntetésére is kiterjedhetnek.

A fenti fenntarthatósági elvárásokkal már idén több tízezer olyan kkv is szembesül, amelyek valamelyik nagyvállalat beszállítói láncába tartoznak. Nekik számos dokumentációt, mérést kell előállítaniuk partnercégük átvilágítási folyamatának részeként, miközben gondoskodniuk kell arról is, hogy szervezetük is megfeleljen az ESG-előírásoknak.

„Az eddigi tapasztalataink szerint sok cég most először, váratlanul szembesül ezekkel a fogalmakkal és igényekkel – magyarázza Buru Éva, a Moore Hungary ESG üzletágának vezetője. – Fontos, hogy ne kockáztassák üzleti kapcsolatukat azzal, hogy ezeket az igényeket figyelmen kívül hagyják. El kell kezdeniük alkalmazkodniuk a fenntarthatósági szabályokhoz, miközben a kapcsolódó adatszolgáltatást is biztosítaniuk kell. Ehhez szükség esetén külső ESG-tanácsadó segítségét is érdemes igénybe venniük, aki a megfelelő gyakorlat birtokában megfelelő támogatást nyújt az ESG-megfelelőség kialakításában.”

Kép: ccnull.de Marco Werch

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 19:10:00
Az Agroinform.hu legfrissebb felmérése szerint a legtöbben továbbra is elsősorban rekreációs tevékenységként tekintenek a kiskert gondozására, azonban a zöldség- és gyümölcsárak újbóli emelkedése miatt a hobbikertészek 70 százaléka számára anyagilag is fontos szerepe van a saját célra történő termelésnek.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS