Közzétették az ESG törvény újabb módosításának tervezetét, amely jelentős egyszerűsítéseket ígér a vállalkozások számára a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésének területén. A változások – a módosító törvény elfogadása esetén – a kihirdetés után 30 nappal lépnének hatályba, míg a módosult bírságolási rendelkezések csak 2026-tól válnának alkalmazhatóvá. A javaslat által bevezetni kívánt legfőbb változtatásokról a DLA Piper Hungary készített összefoglalót.
Nyilvánosan is elérhetővé vált az ESG törvény újabb módosításának tervezete, amely – a törvény személyi és tárgyi hatályát érintő módosításokon túl – elsősorban a vállalkozások terheit és a törvény alkalmazását könnyítő rendelkezéseket tartalmazza. Az előterjesztés szerint a módosításokra az ESG törvény hatálybalépése óta, annak gyakorlati alkalmazása során összegyűlt tapasztalatok alapján van szükség.
A javaslat szerint a közérdeklődésre számot tartó vállalkozásokat csak akkor kötelezik már 2024. január 1-jétől az ESG törvény szerinti kötelezettségek, ha két egymást követő üzleti évben teljesítik a meghatározott határértékeket. Ez azt jelenti, hogy bizonyos közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok csak 2025-től (a többi nagyvállalattal együtt) lesznek kötelesek eleget tenni fenntarthatósági jelentési kötelezettségeiknek, a 2024-es beszámolók alól így mentesülhetnek.
További újdonság, hogy míg a szabályozott pénzügyi szolgáltatókra továbbra sem vonatkoznak fenntarthatósági átvilágítási előírások, az ESG közreműködői tevékenységeik esetében már meg kell felelniük az új szabályoknak. E változtatások célja, hogy a pénzügyi szolgáltatók tevékenysége átláthatóbbá váljon, különösen az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) felügyeleti hatáskörében.
A törvénymódosítás egyik visszatérő eleme a „kettős lényegesség” elvének „lényegesség” elvére egyszerűsítése. Az ESG törvény jelenleg alapelvi szinten írja elő a kettős lényegességet, azaz, hogy a vállalkozásoknak kockázataikat és azok lényegességét értékelniük kell egyrészt 'kintről befelé', vagyis, hogy a külső fenntarthatósági kockázatok hogyan hatnak a vállalkozás működésére, másrészt 'bentről kifelé', azaz, hogy a vállalkozás működésének hatásai hogyan értékelhetők környezeti és társadalmi szempontból. A törvény az ESG beszámoló tartalmának meghatározásakor is ezt a megközelítést követi.
A tervezet értelmében a „kettős” szó elhagyásával a törvény a jövőben csak a „lényegesség elvére” hivatkozna, ugyanakkor a tervezet azt nem módosítaná, hogy a vállalkozások kötelesek megfelelő információkat nyilvánosságra hozni és ESG beszámolójukban bemutatni mind a vállalkozás működését befolyásoló fenntarthatósági kérdéseket, mind a náluk felmerülő ESG kockázatokat, valamint ezek emberekre és környezetre gyakorolt hatásait. Ez a módosítás a jelentési kötelezettségeket feltehetőleg nem változtatja meg lényegesen, de egyszerűsítheti a szabályozást.
A módosítás lehetővé teszi, hogy azok a vállalkozásnak nem minősülő, azaz ESG beszámoló benyújtására nem kötelezett cégek, akik az ESG adatszolgáltatást önként vállalják vagy részükre ezt jogszabály írja elő, a kötelezettségüknek ESG beszámoló készítésével, valamint az ESG kérdőív kitöltése mellett már az SZTFH rendeletében az egyes beszállítói csoportokra megállapított kérdőívek („szállítói kérdőívek”) kitöltésével is eleget tehetnek önkéntes alapon.
Az új szabályok szerint emellett a törvény hatálya alá tartozó vállalkozásoknak ingyenes felkészítő programot kell biztosítaniuk közvetlen szállítóik számára a szállítói kérdőív kitöltéséhez.
„A beszállítói lánc megfelelő átvilágítása a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésének egyik sarokköve, ami a szükséges ESG adataik beszerzésével kezdődik. A jellemzően kis- és középvállalati szektorból kikerülő szállítók azonban nem minden esetben rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal a szállítói kérdőívek kitöltéséhez. Ha ebben az adatkérő vállalkozások hatékonyan segíteni tudják beszállítóikat, úgy hosszú távon a saját kötelezettségeik teljesítését is megkönnyíthetik” – mondta el Györfi-Tóth Péter partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője.
A módosítás megszüntetné az ESG beszámolók közzétételére köteles vállalkozások nyilvántartását, illetve pontosítaná az ESG tanácsadók adatkezelési előírásait. Az új szabályok lehetővé tennék továbbá a korábban benyújtott ESG beszámolók módosítását is, igazodva a vállalkozások gyakorlati igényeihez.
Szigorúbb változtatás emellett, hogy 2026-tól a vállalkozásokra nemcsak a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek elmulasztásának ügyében szabhat ki bírságot az SZTFH, hanem az ESG törvénynek vagy más, vonatkozó jogszabályoknak nem megfelelő tartalmú ESG beszámolók benyújtása esetén is. A bírság ennek megfelelően tehát az elmaradt jelentésekért és a nem megfelelő tartalmú beszámolókért is egyaránt járhat.
A tervezet célja, hogy reagáljon a törvény hatálybalépése óta gyűjtött tapasztalatokra és megkönnyítse a vállalkozások fenntarthatósági kötelezettségeinek teljesítését. Bár az ESG szabályozás még mindig gyerekcipőben jár, a mostani változtatások hozzájárulhatnak a jogszabályi környezet stabilabbá tételéhez. A törvénymódosítás elfogadásáról várhatóan a következő hetekben születik döntés.
„Az ESG törvény tervezett módosításai jól tükrözik a szabályozási gyakorlat fejlődését, amely egyre inkább a vállalkozások gyakorlati problémáira és adminisztratív terheinek csökkentésére összpontosít. Az egyszerűsített szabályok segíthetnek abban, hogy a fenntarthatósági szempontok beépítése a vállalatok működésébe gördülékenyebbé váljon” – emelte ki Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje.
Az ESG törvénymódosításról készült részletes összefoglaló a DLA Piper Hungary jogi blogján, az Advocatuson érhető el.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.