A repülőgépgyártó a Norsk e-Fuellel közösen vág bele a projektbe, a fenntarthatóbb légiközlekedés megteremtéséért, aminek kulcsa a szintetikus üzemanyagok új generációja. A cél érdekében a norvég vállalat egyik legfontosabb befektetőjévé lépett elő.
Az amerikai Boeing stratégiai befektetéssel erősíti pozícióját a fenntartható légiközlekedés területén: a szintetikus repülőgép-üzemanyagokat fejlesztő, norvég Norsk e-Fuel kulcsfontosságú projektfejlesztési partnere lett. Az együttműködés Európa egyik első, ipari léptékű „Power-to-Liquids” üzemének létrehozását támogatja, hogy segítse kielégíteni a fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) iránt növekvő keresletet – írja a cégek közös közleménye.
A 2019-ben, Oslóban alapított Norsk e-Fuel úttörő szerepet játszik az elektroszintézisen alapuló üzemanyaggyártásban. Az általuk fejlesztett e-SAF szintetikus üzemanyag vízből és biológiai eredetű, újrahasznosított szén-dioxidból készül – fosszilis energia felhasználása nélkül. A vállalat technológiája a zöld hidrogén előállításán, valamint a biogén forrásból származó szén-dioxid hasznosításán alapul.
A Norsk e-Fuel szerint a megoldás akár 90 százalékkal is csökkentheti a légiközlekedés életciklusra vetített üvegházhatású gázkibocsátását a hagyományos kerozinhoz képest.
Lars Bjørn Larsen, a Norsk e-Fuel kereskedelmi igazgatója szerint a cél az, hogy az e-SAF versenyképes alternatívát jelentsen a fosszilis üzemanyagokkal szemben. „A fenntartható repülőgép-üzemanyagnak széles körben elérhetővé és megfizethetővé kell válnia ahhoz, hogy a légiközlekedés dekarbonizációja felgyorsuljon. A Boeing befektetése felgyorsítja projektjeink megvalósítását, és hozzájárul ahhoz, hogy az egész iparág közelebb kerüljön a nettó zéró kibocsátás eléréséhez.”
A repülési ágazat kibocsátásának jelentős részét az üzemanyagok adják. Bár a fenntartható repülőgép-üzemanyagok kulcsfontosságú eszközzé váltak az iparág szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében, a jelenleg elérhető SAF-ok túlnyomórészt növényi alapú forrásokból készülnek. Ez ellátási problémákat vethet fel, és negatív környezeti hatásokkal, például erdőirtással, valamint a mezőgazdasági területek más célú hasznosításával is járhat.
A SAF-ok terjedését tovább nehezíti a piac szegényes kínálata és a hagyományos kerozinnál jelentősen magasabb ár. Ezek egyenes következménye, hogy a mai globális kereskedelmi repülési üzemanyag-felhasználásnak csupán 0,53 százalékát fedezik valamilyen SAF-fal.
A Boeing és a Norsk e-Fuel együttműködésének hátterében olyan szabályozási kezdeményezések állnak, mint az Európai Unió „RefuelEU” rendelete, ami kötelezővé teszi a fenntartható üzemanyagok használatának fokozását, arra törekedve, hogy 2030-ra hat, 2050-re pedig 70 százalékig emelkedjen a globális részesedésük.
A Boeing célja, hogy a befektetésével (amelynek pontos összegét nem árulták el) felgyorsítsa a SAF gyártását és elérhetőségét, nemcsak a skandináv régióban, hanem világszerte. A vállalat arra törekszik, hogy támogassa a kereskedelmi légi közlekedést a 2050-re megcélzott nettó zéró kibocsátási cél elérésében.
„A Norsk e-Fuellel való partnerségünk aláhúzza a fosszilis energia nélküli technológiák fontosságát a SAF-termelés felgyorsításában, ami kulcsszerepet játszik a légiközlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében – hangsúlyozta Steve Gillard, a Boeing fenntarthatósági igazgatója. Együttműködésünk elősegíti az e-üzemanyagok kereskedelmi méretű elterjedését a skandináv térségben és világszerte, növelve elérhetőségüket az ügyfeleink számára, miközben hozzájárulunk a fenntartható üzemanyag-ökoszisztéma kiépítéséhez.”
A Boeing és a Norsk e-Fuel közötti partnerség egy új korszakot nyithat a légi közlekedésben. Az iparág előtt álló kihívások ugyan jelentősek, de az ilyen típusú innovációk és együttműködések reményt adnak arra, hogy a fenntartható repülés egyre inkább valósággá válik.
Címlapkép: Norsk e-Fuel
A beruházásösztönzésben is ki kell használni, hogy rendkívül Magyarország-barát az új washingtoni adminisztráció, és a legnagyobb amerikai cégeket is ösztönözni kell magyarországi befektetésekre – hívta fel a figyelmet Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.