Július elsejével várhatóan életbe lép a kötelező e-számlázás az energiaszektorban. A vállalkozásoknak még három hónapjuk maradt felkészülni a számlák szabályos befogadására. „Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig. A lényeg, hogy véletlenül se történjen adatvesztés, mert akkor nem érvényesíthető az adólevonás. Tapasztalataink alapján a jogszabályoknak megfelelő digitális archiválás jelenti a legnagyobb kihívást a cégek számára, de van még idő kidolgozni a rendszert” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
A jogszabály hatályba lépésével egyelőre havonta néhány számla érkezik kötelezően elektronikusan a cégekhez, de a következő 5 évben ez a szám ugrásszerűen nőhet nem csak a magyar szabályozás miatt, hanem az Európai Unió ViDA szabályrendszere miatt is, amely az elektronikus számlát teszi alapvetővé. Várható ugyanis, hogy a jogalkotók rövid időn belül általánosan kötelezővé teszik a belföldi ügyleteknél az elektronikus számlabefogadást. Ezért érdemes már most egy olyan rendszert kidolgozni, amely nagyobb mennyiségű számla esetén is működik majd és nem csak belföldi viszonylatban. „Csak azzal, hogy az energiaszolgáltatók kötelezően átállnak az elektronikus számlaadásra a cégek felé, évente több tízezer, de akár százezres nagyságrendű számla vált át papíralapúról digitálisra. Adminisztratív szempontból mindenképpen javasoljuk, hogy a cég készítsen egy külön e-mail-címet a számlabefogadásokra” – mondta Nyári Zsolt.
Az új szabályozás a digitális archiválásban okozhat nagyobb kihívást a vállalkozásoknak. Archiválni elektronikusan a legtöbb cég egyelőre nem szokott, hiszen többségében papíralapú dokumentumokat fogadnak be. A digitális archiválásnak azonban megvan a maga kötelező szabályrendszere, és ha ebbe hiba csúszik, akkor a dokumentumok nem minősülnek majd hitelesnek. „Amit nagyon fontos hangsúlyozni: papír alapon nem lehet archiválni elektronikusan generált és ilyen módon érkeztetett dokumentumokat. Kinyomtatva talán könnyebb átlátni a számlát, de a hitelességhez az elektronikusan befogadott számlákat elektronikusan kell archiválni” – emeli ki a K-X Consulting szakértője.
Ahhoz, hogy a cégek a számlákat a jogszabályi előírásoknak megfelelően tudják archiválni, felkérhetnek külső szolgáltatót, de menthetik azokat saját infrastruktúrára is. Azonban ameddig a cég saját hatáskörben archivál, addig neki kell teljesítenie az ITM Rendelet szerinti kötelezettségeket (védeni az elektronikus dokumentumokat többek között a megsemmisülés, rongálás vagy utólagos módosítás lehetőségétől). Ha külső partnert von be a folyamatba a vállalkozás, akkor ő vállalja ezekért a felelősséget. Habár nem kötelező előírás, de az archiválást nagyban elősegíti, ha az elektronikus számlákon – legyen az kimenő vagy bejövő - elektronikus aláírás és időbélyegző szerepel. Ha ezt a társaság saját maga szeretné elhelyezni a digitalizált dokumentumokon, akkor olyan céggel kell szerződést kötnie, amely időbélyegzőt és elektronikus aláírást tud számára biztosítani. Az sem árt, ha van egy elfogadott archiválási szabályzat, amelyet a vállalkozás követ és ezzel is bizonyítja a jogszabályi megfelelőséget. Nyári Zsolt hangsúlyozza: a digitalizációra való áttérés előtt alaposan végig kell gondolni a belső folyamatot (elektronikus dokumentum beérkezésétől, a visszakereshetőségén át az adóhatósági adatszolgáltatásig) és a fejlesztendő területeket, hogy az eredmény tényleg segítse a mindennapi működést, és ne legyen szükség újabb és újabb kiigazításra.
A korábbi papíralapú dokumentumokat is érdemes lehet digitalizálni. Ilyen esetben kérdés, hogy minden egyes papíralapú dokumentumot külön-külön időbélyegzővel lásson el a cég, vagy egyéb üzleti logika mentén csomagolja azokat. Ezt szintén végezheti külső szolgáltató. „Nem érdemes minden számlát külön-külön elektronikus aláírással ellátni. A heti, havi vagy akár negyedéves blokkokat könnyebb kezelni. Minél régebbi egy időszak, annál inkább érdemesebb a blokkok időintervallumát hosszabbra nyújtani” – javasolja a szakértő. Hozzáteszi: fontos úgy kialakítani az egész archív rendszert, hogy a számlák könnyen visszakereshetőek legyenek. Így, ha később szükséges ezeket az adóhatóságnak átadni, akkor ezt egyszerűen meg lehet tenni. Attól kezdve ugyanis, hogy minden elektronikusan van archiválva, a dokumentumokat is elektronikusan kell a hatóság részére biztosítani.
Amiről tehát dönteni kell és folyamat szinten pontról-pontra kialakítani: számlabefogadó e-mail cím, a jóváhagyás folyamata, a számlák kontírozása, továbbítása a könyvelőiroda felé és a belső vagy külső archiválás biztosítása, valamint a kapcsolódó ügyviteli szabályzatok elkészítése. Belső archiválás esetén tisztázni kell a hozzáférési jogosultságok rendszerét, technikai szempontból pedig saját vagy harmadik fél által biztosított infrastruktúra és rendszer használatát. „Érdemes tanácsadó céget is bevonni a folyamatba, hogy biztosan a jogszabályoknak megfelelő, ugyanakkor kényelmes és használható rendszert építsen ki a vállalkozás, ezzel ténylegesen csökkentve az adminisztratív feladatokat és növelve a hatékonyságot” – összegez a K-X Consulting szakértője.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.