Előfordul, hogy valaki olyan módon okoz érdeksérelmet másnak, hogy nem tesz meg egy olyan jognyilatkozatot, amelyre a másik félnek szüksége lenne. Lehet-e ilyen esetekben bírósághoz fordulni? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A jogosult az őt megillető jogokat szabadon gyakorolhatja olyan módon, hogy megfeleljen a jogosultság rendeltetésének, céljának és a jogszabályok által alkotott kereteknek. A jogok gyakorlása sem lehet tehát korlátlan. A joggyakorlást az adott jogra vonatkozó specifikus jogszabályi előírások és általános magatartási szabályok is keretek közé szorítják.
A jogok gyakorlásának általános korlátját jelenti a joggal való visszaélés tilalma. Joggal való visszaélés valósul meg, ha az adott jogosultságot annak céljával ellentétesen, nem rendeltetésszerűen gyakorolja a jogosult és ezzel más jogát, törvényes érdekét sérti. A joggal való visszaélés történhet valamilyen aktív, tevőleges magatartással. Ám megvalósítható passzívan, nem tevéssel is.
A joggal való visszaélés egyik formája, ha a jogosult megtagadja olyan jognyilatkozat megtételét, amelyet jogszabály kíván meg.
Jognyilatkozatnak az olyan nyilatkozatokat tekintjük, amely arra irányul, hogy joghatást váltson ki. A jognyilatkozatok sokfélék lehetnek. Lehet szó egyoldalú jognyilatkozatokról (pl. hozzájáruló nyilatkozat, felmondás) vagy több személy egybehangzó jognyilatkozatáról (pl. szerződés). A jognyilatkozatok általában létrehoznak, megszüntetnek, módosítanak valamilyen jogviszonyt, jogosultságot vagy kötelezettséget.
Ha a jogosult megtagadja valamely jognyilatkozat megtételét, akkor az elmulasztott jognyilatkozat csak szigorú feltételeknek való megfelelés esetén pótolható bírósági úton. A Polgári Törvénykönyv szerint, ha a joggal való visszaélés valamely nyilatkozat megtagadásában áll, a jognyilatkozat bírósági ítélettel a következő feltételek fennállása esetén pótolható:
– a nyilatkozat megtételét jogszabály kívánja meg, és
– a nyilatkozat megtagadása nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, és
– az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
A jognyilatkozat pótlásának szigorú feltételei vannak, hiszen a nyilatkozat pótlásával jelentős beavatkozás történik a jogosult döntéshozatalába. Ezért a bíróság a törvényi feltételeket általában szigorúan értelmezi. Csak szűk körben teszi lehetővé, hogy a hiányzó jognyilatkozat bírósági úton kerülhessen pótlásra.
– Nem jöhet szóba jognyilatkozat pótlása olyan esetben, ahol a nyilatkozat megtétele teljes mértékben a jogosult saját döntésén múlik. Ezért például nem pótolhatja a bíróság a szerződő félnek a szerződés módosítására vonatkozó nyilatkozatát. Általában a családi jogállással kapcsolatos nyilatkozatok sem pótolhatók bírósági úton.
– Ha valaki szerződésben vállalt kötelezettséget valamely jognyilatkozat megtételére, de e kötelezettségének nem tesz eleget, az nem tartozik a joggal való visszaélés körében pótolható nyilatkozatok közé. Ilyen nyilatkozattételi kötelezettség például ingatlan adásvétel esetén a tulajdonjog bejegyzési hozzájárulás kiadása. Ennek elmulasztása esetén szerződésszegésről lehet szó, így szerződésszegésre hivatkozva kérheti a másik fél a jognyilatkozat pótlását a bíróságtól.
– A bírói gyakorlat nem teszi lehetővé a jognyilatkozat pótlását rendszerint akkor sem, ha a nyilatkozat pótlásával a jognyilatkozatot megtagadónál is jogsérelem keletkezne. Szintén nincs rá lehetőség, ha a pótlás más értintettekre (pl. tulajdonostársakra) jelentene aránytalan terhet.
– Jognyilatkozat pótlása előfordul például közös tulajdon esetén. Például, ha az egyik tulajdonostárs jogával visszaélve megtagadja a közös telken való építkezéshez való hozzájárulást. Hasonló eset, ha a tulajdonostárs visszaélésszerűen tagadja meg, hogy a közös tulajdonban a rendes gazdálkodást meghaladó munkákat végeztessenek el.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.