„Támogató jellegű ellenőrzés keretében” figyelmeztetett a NAV: be kell fizetni a kiskereskedelmi adót

2025. 03. 25., 14:25

Webáruházak sem bújhatnak ki a kiskereskedelmi adó megfizetése alól – hívja fel a figyelmet a adóhivatal.

A webáruházak sem bújhatnak el az online térben. Meglepődött a kereskedelmi adó fizetését elmulasztó cég, hogy az árbevételét milyen pontossággal látja a NAV. A webáruház az ellenőrzést követően több mint 15 millió forintnyi adót fizetett be.

A társaság weboldalát és az online számlaadatait elemezve a NAV ugyanis megállapította, hogy a cég online vásárlásokból, kiskereskedelemből szerzi bevétele jelentős részét, a számlákat pedig jellemzően magánszemélyeknek állítja ki. Az online számlaadatokból az is kiderült, hogy a webáruház bevétele jócskán meghaladta az 500 millió forintot, de a cég kiskereskedelmi tevékenységéhez kapcsolódó bevallását sem nyújtotta be. A kiskereskedelmi adót a webáruházaknak is fizetniük kell, ha az árbevételük eléri az 500 millió forintot. Az adó mértéke 3 milliárd forintig 0,15 százalék.

A NAV Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatóságának revizorai az online adatok elemzése után a webáruház telephelyén próbavásárlást indítottak. Tekintettel arra is, hogy a revizorok a próbavásárlás során mindent rendben találtak, kaptak nyugtát is; ezúttal nem szigorú, súlyos szankciókkal járó ellenőrzés keretében állapították meg a be nem vallott kiskereskedelmi adót, hanem támogató jellegű ellenőrzés keretében figyelmeztették a céget, hogy az online számlaadatok alapján a kiskereskedelmi adó bevallását és befizetését is várja tőle a NAV. A revizorok fellépése után a cég benyújtotta hiányzó bevallását, és több mint 15 millió forintnyi kiskereskedelmi adót fizetett be – olvasható az adóhivatal közleményében.

„A webáruházaknak, az online térben kereskedőknek fokozottan érdemes figyelniük a kiskereskedelmi adó szabályainak betartására is. A NAV ugyanis az adatelemzés révén könnyen meg tudja állapítani a fizetendő adót, de ilyenkor a cégnek a meg nem fizetett adó mellett számolnia kell – akár 200 százalékos – adóbírsággal, valamint késedelmi pótlékkal is.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS