A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
A nyári szezon előtt általában felmerül a gondolat, egy Balaton-parti vagy egy tengerparti nyaraló vásárlása éri meg jobban, de az idei ingatlanpiaci felpörgés még aktuálisabbá teszi a kérdést.
Az biztos, hogy a hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is kihatott, országos szinten egy év alatt 11,5 százalékkal drágultak az üdülők hirdetési árai – derül ki a zenga.hu ingatlankereső oldal adataiból. Még ennél is jobban emelkedtek a Balaton környéki nyaralók árai, a tavalyi év első negyedévéhez képest 12 százalékkal, jelenleg 1,12 millió forintért hirdetnek átlagosan egy négyzetmétert. Mindez azt jelenti, hogy nagyjából annyiba kerül a Balatonnál egy négyzetméter, mint budapesti külső kerületekben.
Az ingatlanárak persze a tó keleti és a nyugati oldala között eltérnek. A felkapott városokban, mint Siófokon vagy Balatonfüreden a nyaralók négyzetméterárai 1,4 millió forint körül vannak, a legdrágább település pedig még mindig Tihany, ahol a nyaralók meghirdetett négyzetméterárai átlagosan 2 millió forint felett járnak.
Fonyódon és Balatonalmádiban 1,1 millió forintos négyzetméteráron hirdetik meg az üdülőket, ám a tó nyugati oldalán, például Keszthelyen már csak 590 ezer, Ábrahámhegyen pedig 812 ezer forint az átlagos ár.
Nem volt ilyen mértékű a drágulás az Orfűi tavaknál, 2024 első negyedévéhez képest idén 3 százalékkal emelkedtek az árak ott. A zenga.hu hirdetési oldalon jelenleg 832 ezer forintos négyzetméterárat jelölnek meg az eladók. Ennél drágábban lehet nyaralóhoz jutni a Velencei tónál, az olyan népszerű településeken, mint Agárd vagy Velence 907 ezer forintos áron hirdetik az eladó nyaralókat.
A magyar nyaralók legnagyobb konkurense a közelség miatt a horvátországi üdülőingatlanok lehetnek. Legdrágábban Dubrovnikban és környékén lehet nyaralót vásárolni, az apartmanok átlagos négyzetméterára 4151 euró (1,6 millió forint). Ettől valamivel olcsóbbak a nyaralók az északi részen, például Porecben vagy Pulában, ahol 2200 eurós (890 ezer forintos) négyzetméteráron is elérhetők. Ám minél délebbre megyünk a biztos nyári meleg idő reményében, úgy drágulnak az ingatlanok. Splitben például 3024 eurós (1,2 millió forintos) négyzetméteráron hirdetik az eladó ingatlanokat.
Olaszország autóval megközelíthető és népszerű nyaralóhelyei, amilyen például Bibione, valamivel drágábbak. A kisebb tengerpartra néző garzonok négyzetméterét 3250 euró (1,3 millió forint) árulják. A Bolognához közel eső Ravennában 4200 eurós (1,7 millió forintos) négyzetméterárral kell számolni, míg Olaszország déli része és Szicília számít a legolcsóbbnak. Ott jóval az egymillió forintos négyzetméterár alatt, sőt akár 500 ezer forintos négyzetméterár alatt is lehet találni használt, tengerparthoz közel eső kislakásokat.
Az elmúlt években egyre többen kezdtek Spanyolországban is gondolkodni, az épület minősége, a tengerparttól és reptértől való távolság jobban befolyásolja ott az árakat, mint más országokban. Jelenleg 4000–5700 eurós (1,6–2,3 millió forint) négyzetméterárakkal találkozhat az, aki a spanyol tengerparton szeretne nyaralót vásárolni.
„Külföldi ingatlan esetén az eladási ár mellett mindenképpen számolni kell az adott országban alkalmazott vagyonosodási adókkal, a tartományok és régiók helyi adóival, illetve az ingatanadóval. Az időszakos használat miatt érdemes egy erre szakosodott céget megbízni a fenntartással és karbantartással, aminek szintén van egy fix költsége. Nyaralóvásárlás előtt ezért érdemes végignézni a lehetőségeket, mert az ingatlanpiaci boom közepette itthon is lehet jó ár-érték arányú nyaralót találni” – mondta Lipták Zsuzsa, a zenga.hu ügyvezetője.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.