Érvényesülés vagy biztonság? – Rekordszinten az állásban lévő nők száma

Érvényesülés vagy biztonság? – Rekordszinten az állásban lévő nők száma
2025. 03. 08., 08:15

Tavaly átlagosan 2 millió 155 ezer aktív korú nő állt alkalmazásban, ezzel az aktív korú, 15–64 év közötti nők foglalkoztatási rátája 71,4 százalékra emelkedett. A teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 600 ezer forint volt, ami 13,7 százalékkal marad el a férfiak 696 ezer forintos keresetétől – derül ki a Trenkwalder elemzéséből, amelyet a nemzetközi nőnap alkalmából adott ki.

Nők a munkahelyeken

Az elmúlt tíz évben nagyot nőtt az alkalmazásban álló, aktív korú nők száma: a 1564 év közötti korosztályban 2024 egészében 2 millió 155 ezren dolgoztak, 166 ezerrel többen, mint 2014-ben. Ezzel az aktív korú nők foglalkoztatási rátája 59,5-ről 71,4 százalékra emelkedett.

A férfiak hasonló rátája egyébként tavaly 78,7 százalék volt, ami enyhe visszaesését mutat a korábbi évhez képest. Ezzel alig több mint 7 százalékpontra csökkent a nők elmaradása a férfiakhoz képest, ami jórészt a nők társadalmi szerepeinek eltéréseiből fakad: elsősorban ők azok, akik a kisgyermekekkel néhány évig otthon maradnak, otthonápolási tevékenységet folytatnak, 40 éves munkaviszonnyal már 65 éves koruk előtt nyugdíjba vonulnak, vagy eleve nem lépnek ki a háztartási tevékenységek kereteiből.

2024-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők havi bruttó átlagkeresete 600 200 forint volt, ami 13,7 százalékkal maradt el a férfiak 695 800 forintos átlagától. Észrevehetően zárult tehát a nemek közti bérolló, amely tavaly még 15,5 százalékos mértékű volt. Az elmaradás továbbra is számottevő, ám részben annak köszönhető, hogy a nők felülreprezentáltak olyan, alacsonyabban fizetett munkakörökben, mint a gondozás, értékesítés, oktatás. Emellett a nők körében gyakoribb, hogy gondozói, családi kötelezettségeik miatt legalább időlegesen felhagynak karrierjük építésével.

„A nőket legtöbbször nem a bérezésben éri hátrányos megkülönböztetés, hanem a gyermekvállalással kapcsolatos helyzetekben – magyarázza Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója. – Egyrészt akkor, amikor a szülőképes korban lévő jelölteket amiatt utasítják el, mert belátható időn belül feltételezhetően gyermeket fognak vállalni. Másrészt akkor, amikor kisgyermekesként térnének vissza a munkaerőpiacra: a munkáltatók nem kínálnak rugalmas vagy rövidített munkaidőt, és gyakran nem tolerálják a sok betegállományt sem, amit a gyermek miatt kényszerül kivenni az anya. Számos esetben már az anya visszatérésekor megszüntetik az adott pozíciót.”

Ma közel 250 ezer kisgyermekes nőt érintenek ezek a problémák, és további 100–120 ezer főt – szintén zömmel nőket – érintenek az otthon ápolás, és egyéb családi kötöttségek miatt felmerülő foglalkoztatási nehézségek. Az atipikus foglalkoztatási formák közül a home office ismételt visszaszorulása nehezíti a helyzetüket, miközben továbbra is rendkívül alacsony a részmunkaidős állások aránya: az összes állásnak kevesebb mint 8 százaléka. Összehasonlításképpen ez az arány Németországban 48 százalék, Ausztriában 50 százalék, de Hollandiában már eléri a 60 százalékot is.

„Ebben a helyzetben komoly előrelépést jelenthetne, ha a munkáltatók különféle kedvezmények alkalmazásával anyagilag is ösztönözve lennének arra, hogy részmunkaidős állásokat kínáljanak a kisgyermekesek számára. Ezek a rugalmas lehetőségek évente kismamák tízezrei számára könnyíthetnék meg a visszatérést a munka világába, hiszen ily módon rövidebb lesz a kiesésük a folyamatokból. Mindez azért is kritikus tényező, mivel ma a gyors technológiai fejlődés következtében a legritkább esetben tudja valaki ugyanott, ugyanazzal a technikai háttértudással folytatni a munkáját, ahol mondjuk 56 éve, az első gyermek megszületésekor abbahagyta” – tette hozzá a Trenkwalder szakértője.

Érvényesülés helyett biztonság?
A Trenkwalder tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy a nők a munkakeresés során sokkal inkább törekszenek biztonságos állást szerezni, akár a jobb érvényesülés ellenében is. A munkaerőpiaci szolgáltató friss adatai szerint egy női jelölt átlagosan 3,7 pozícióra jelentkezik be, és a férfiaknál 35 nappal hamarabb, átlagosan 24 nap alatt helyezkedik el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
2025-03-25 12:10:00
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS