A magyar minimálbér a második legkisebb az Európai Unióban

2025. 04. 11., 09:25

A 27 EU-tagállam közül 22-ben van nemzeti minimálbér, a 707 eurót érő magyar minimálbérnél csak Bulgáriában keresnek kevesebbet az országos bértábla alján elhelyezkedő alkalmazottak.

A 2025. január 1-jei állapot szerint a 27 uniós tagállamból 22-ben van nemzeti minimálbér, az öt kivétel: Dánia, Olaszország, Ausztria, Finnország és Svédország. Az Eurostat összesítése alapján a 22 ország közül 10-ben az 1000 eurót sem éri el a minimálbér; emelkedő sorrendben:
– Bulgária (551 euró),
– Magyarország (707 euró),
– Lettország (740 euró),
– Románia (814 euró),
– Szlovákia (816 euró),
– Csehország (826 euró),
– Észtország (886 euró),
– Málta (961 euró),
– Görögország (968 euró) és
Horvátország (970 euró).

Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy (1 euróval) a nem EU-tag Törökországban is nagyobb a minimálbér, mint Magyarországon.

Hat tagállam van, ahol a minimálbér havi 1000 és 1500 euró közötti:
– Ciprus (1000 euró),
– Portugália (1015 euró),
– Litvánia (1038 euró),
– Lengyelország (1091 euró),
– Szlovénia (1278 euró) és
– Spanyolország (1381 euró).

A fennmaradó hat tagállamban a havi minimálbér meghaladja az 1500 eurót:
– Franciaország (1802 euró),
– Belgium (2070 euró),
– Németország (2161 euró),
– Hollandia (2193 euró),
– Írország (2282 euró) és
– Luxemburg (2638 euró).

A legmagasabb uniós minimálbér 4,8-szorosa a legalacsonyabbnak. A különbségek azonban lényegesen kisebbek, ha figyelembe vesszük az egyes országok árszínvonalbeli különbségeit. Ha a minimálbért vásárlóerő-egységben (PPS) fejezzük ki, akkor azokban az országokban, amelyekben az átlagos árszint alacsonyabb, a kisebb minimálbér is „többet ér”. Ilyen kiigazítás után az észtországi minimálbér a legalacsonyabb (878 PPS), a németországi (1992 PPS) pedig a legmagasabb, az utóbbi „csupán” 2,3-szorosa az előbbinek. Ezen a listán a magyar minimálbér (1030 PPS) már jobban áll: nemcsak a bolgár, de az észt, a lett, a cseh és a szlovák minimálbért is megelőzi.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS