A magyar minimálbér a második legkisebb az Európai Unióban

2025. 04. 11., 09:25

A 27 EU-tagállam közül 22-ben van nemzeti minimálbér, a 707 eurót érő magyar minimálbérnél csak Bulgáriában keresnek kevesebbet az országos bértábla alján elhelyezkedő alkalmazottak.

A 2025. január 1-jei állapot szerint a 27 uniós tagállamból 22-ben van nemzeti minimálbér, az öt kivétel: Dánia, Olaszország, Ausztria, Finnország és Svédország. Az Eurostat összesítése alapján a 22 ország közül 10-ben az 1000 eurót sem éri el a minimálbér; emelkedő sorrendben:
– Bulgária (551 euró),
– Magyarország (707 euró),
– Lettország (740 euró),
– Románia (814 euró),
– Szlovákia (816 euró),
– Csehország (826 euró),
– Észtország (886 euró),
– Málta (961 euró),
– Görögország (968 euró) és
Horvátország (970 euró).

Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy (1 euróval) a nem EU-tag Törökországban is nagyobb a minimálbér, mint Magyarországon.

Hat tagállam van, ahol a minimálbér havi 1000 és 1500 euró közötti:
– Ciprus (1000 euró),
– Portugália (1015 euró),
– Litvánia (1038 euró),
– Lengyelország (1091 euró),
– Szlovénia (1278 euró) és
– Spanyolország (1381 euró).

A fennmaradó hat tagállamban a havi minimálbér meghaladja az 1500 eurót:
– Franciaország (1802 euró),
– Belgium (2070 euró),
– Németország (2161 euró),
– Hollandia (2193 euró),
– Írország (2282 euró) és
– Luxemburg (2638 euró).

A legmagasabb uniós minimálbér 4,8-szorosa a legalacsonyabbnak. A különbségek azonban lényegesen kisebbek, ha figyelembe vesszük az egyes országok árszínvonalbeli különbségeit. Ha a minimálbért vásárlóerő-egységben (PPS) fejezzük ki, akkor azokban az országokban, amelyekben az átlagos árszint alacsonyabb, a kisebb minimálbér is „többet ér”. Ilyen kiigazítás után az észtországi minimálbér a legalacsonyabb (878 PPS), a németországi (1992 PPS) pedig a legmagasabb, az utóbbi „csupán” 2,3-szorosa az előbbinek. Ezen a listán a magyar minimálbér (1030 PPS) már jobban áll: nemcsak a bolgár, de az észt, a lett, a cseh és a szlovák minimálbért is megelőzi.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 28., 15:15
Jól halad a Demján Sándor Program megvalósítása, őszre várhatóan minden tervezett forrás a gazdaságba kerül – tájékoztatott Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter jelezte: az egyes élelmiszertermékekre kihirdetett árrésstop várhatóan érvényben marad, és további termékcsoportokra is kiterjesztik.
2025. 04. 28., 16:05
Egyelőre a munkaerő-kölcsönző cégek többsége is úgy véli, hogy nehezebb a munkaerő-tervezés a jelenlegi szabályozási környezetben” – számolt be Jobtain és a VOSZ közös kutatásának eredményéről Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője, a VOSZ Minősített HR Szolgáltatók Szekciójának elnöke.
2025. 04. 28., 12:05
Négyzetméterenként is sokkal magasabb árakkal kell számolniuk azoknak, akik nagyobb, 80–120 négyzetméter alapterületű lakóingatlanokat keresnek. Ebben a méretkategóriában a hirdetési négyzetméterár átlagosan 14 százalékkal magasabb, mint az eggyel kisebb, 50–70 négyzetméteres alapterületű használt lakások körében – derül ki a zenga.hu elemzéséből.
2025. 04. 28., 09:25
Az év elején még mérsékelt optimizmussal tekintettünk előre, ám az elmúlt időszak friss makrogazdasági statisztikái és vámintézkedései új fényt vetnek az idei várakozásokra – összegezte a „jövőkép” változását Farkas Gábor, a PwC Magyarország cégtársa és Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.