A magyar minimálbér a második legkisebb az Európai Unióban

2025. 04. 11., 09:25

A 27 EU-tagállam közül 22-ben van nemzeti minimálbér, a 707 eurót érő magyar minimálbérnél csak Bulgáriában keresnek kevesebbet az országos bértábla alján elhelyezkedő alkalmazottak.

A 2025. január 1-jei állapot szerint a 27 uniós tagállamból 22-ben van nemzeti minimálbér, az öt kivétel: Dánia, Olaszország, Ausztria, Finnország és Svédország. Az Eurostat összesítése alapján a 22 ország közül 10-ben az 1000 eurót sem éri el a minimálbér; emelkedő sorrendben:
– Bulgária (551 euró),
– Magyarország (707 euró),
– Lettország (740 euró),
– Románia (814 euró),
– Szlovákia (816 euró),
– Csehország (826 euró),
– Észtország (886 euró),
– Málta (961 euró),
– Görögország (968 euró) és
Horvátország (970 euró).

Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy (1 euróval) a nem EU-tag Törökországban is nagyobb a minimálbér, mint Magyarországon.

Hat tagállam van, ahol a minimálbér havi 1000 és 1500 euró közötti:
– Ciprus (1000 euró),
– Portugália (1015 euró),
– Litvánia (1038 euró),
– Lengyelország (1091 euró),
– Szlovénia (1278 euró) és
– Spanyolország (1381 euró).

A fennmaradó hat tagállamban a havi minimálbér meghaladja az 1500 eurót:
– Franciaország (1802 euró),
– Belgium (2070 euró),
– Németország (2161 euró),
– Hollandia (2193 euró),
– Írország (2282 euró) és
– Luxemburg (2638 euró).

A legmagasabb uniós minimálbér 4,8-szorosa a legalacsonyabbnak. A különbségek azonban lényegesen kisebbek, ha figyelembe vesszük az egyes országok árszínvonalbeli különbségeit. Ha a minimálbért vásárlóerő-egységben (PPS) fejezzük ki, akkor azokban az országokban, amelyekben az átlagos árszint alacsonyabb, a kisebb minimálbér is „többet ér”. Ilyen kiigazítás után az észtországi minimálbér a legalacsonyabb (878 PPS), a németországi (1992 PPS) pedig a legmagasabb, az utóbbi „csupán” 2,3-szorosa az előbbinek. Ezen a listán a magyar minimálbér (1030 PPS) már jobban áll: nemcsak a bolgár, de az észt, a lett, a cseh és a szlovák minimálbért is megelőzi.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 21., 08:55
Senki ne dőljön be az adathalászoknak, akik a NAV nevében küldenek csaló e-maileket – figyelmeztet az adóhivatal.
2026. 01. 21., 17:15
A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma – amelynek tagjai a CBRE, a Colliers, a Cushman & Wakefield, az Eston International, az iO Partners és a Robertson Hungary – közzétette 2025 negyedik negyedévére vonatkozó irodapiaci összefoglalóját.
2026. 01. 20., 11:40
Az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjére esett vissza a vezérigazgatók bevételnövekedéssel kapcsolatos várakozása, miközben a legtöbb vállalat azzal küzd, hogy a mesterséges intelligenciába tett befektetéseit kézzelfogható megtérüléssé alakítsa. A vállalatvezetők 42 százaléka attól tart, hogy lemarad a technológiai alkalmazkodás tempójában, miközben a vám- és kiberkockázatok is felerősödtek.
2026-01-21 19:05:00
Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség megbízott közjogi főügyészhelyettese ad tippeket arra, hogy miként lehet a háztartásban keletkezett hulladékot jogszerűen és megfelelően kezelni.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS