Az autóipar, a katonai fejlesztések, illetve a repülőgép- és félvezetőgyártás szempontjából nélkülözhetetlen fémek szállítását állította le Kína. Egész iparágak bénulhatnak meg.
Kína még április 4-én lengette be hét ritkaföldfém és az ezekhez kapcsolódó anyagok exporttilalmát, de hivatalossá csak azután vált, hogy Peking ténylegesen exportkorlátozási listára helyezte az érintett elemeket. A döntés Donald Trump amerikai elnök vámemeléseire adott válaszként született, de globálisan mindenkit érint, aki Kínából importálja a szóban forgó anyagokat. Ez mára azt eredményezte, hogy a védelmi, autóipari, sőt, energiaipari ágazatokban is nélkülözhetetlen fémek kínai kikötőkben veszteglő konténerhajókon várják az indulást – ki tudja, meddig.
A ritkaföldfémek nélkülözhetetlenek többek között elektromos motorok, drónok, robotok, rakéták és űreszközök gyártásához. A szintén tiltólistára került állandó mágnesek a kormányszerkezetekben, sugárhajtóművekben, lézerekben, autófényszórókban, gyújtógyertyákban, valamint mesterséges intelligenciát működtető chipekhez szükséges kondenzátorokban kellenek.
A világ ritkaföldfém-mágneseinek 90 százalékát Kínában állítják elő, és ezeket mostantól csak különleges exportengedéllyel lehet kivinni az országból.
A Reuters tudósítása szerint az exportőröknek most engedélyért kell folyamodniuk a kínai Kereskedelmi Minisztériumhoz, ahol az igény benyújtása után egy hat-hét hétig, de akár hónapokig is eltartó, átláthatatlan folyamat indul el. „Amikor az ügyfeleim megkérdezik, mikor indulhat el az áru Kínából, körülbelül 60 napot mondunk, de valójában tovább is húzódhat” – mondta egy kínai ritkaföldfém-kereskedő. A forrás hozzátette: ha a leállás két hónapnál tovább tart, a vásárlók által felhalmozott készletek kimerülhetnek.
Két elemző szerint több kínai eladó már vis maiorra hivatkozott a külföldi vevőkkel kötött szerződéseiben. Azokat a szállítmányokat, amelyek már kikötőben voltak, de nem estek át vámkezelésen, nem engedték elindulni. Egyelőre nem világos, hány szállítmány érintett.
Michael Silver, az American Elements vezérigazgatója a The New York Times-nak azt mondta, hogy az ő cége például 45 napos késésre számíthat. „Már tavaly télen növeltük a készleteinket, mert számítottunk a kereskedelmi háborúra, így meglévő szerződéseket tudunk csak teljesíteni”. Az iparági szereplők szerint, ha a kivitel leállása meghaladja a két hónapot, a készletek kimerülhetnek, ami jelentős gyártási késéseket okozhat – az elektromos járművektől kezdve az irányított fegyverrendszerekig.
A kínai kikötőkben állítólag egyre nagyobb a káosz. Azok az exportőrök, akik nem végezték el a vámkezelést április 4. előtt, nem tudják elszállítani az árujukat.
A vámellenőrzések nem egységesek Kínában. Egyes kikötők engedélyeznek bizonyos szállításokat, ha azok nem az Egyesült Államokba irányulnak, vagy csak nyomokban tartalmaznak korlátozott anyagokat, míg más kikötők laborvizsgálatot kérnek a szállítások jóváhagyása előtt.
A bizonytalanság máris fokozódik. A diszprózium-oxid ára Sanghajban kilogrammonként 74 000 forintra nőtt, miközben a nemzetközi piacokon még gyorsabban emelkedik.
Trump mindezek ellenére megvédte a vámintézkedéseket, mondván, azok szükségesek a Kínával szembeni kereskedelmi egyensúlyhiány kijavításához. Utalt arra is, hogy a következő intézkedések a félvezetőket és az elektronikai eszközöket célozhatják. Kereskedelmi minisztere ugyancsak megerősítette, hogy az okostelefonok és a laptopok is szerepelhetnek a következő intézkedések között. Kína pedig gazdasági válaszlépésként alkalmazza a ritkaföldfém-piaci fölényét. Szinte teljesen uralja a globális ellátást, így bármikor szűkítheti vagy megszakíthatja a hozzáférést.
Címlapkép: mrsiraphol - Freepik
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Megérkezett az idei évre tervezett utolsó nukleáris fűtőelem-szállítmány is a Paksi Atomerőműbe, így most 2028 novemberéig elegendő készlettel rendelkezünk az atomerőmű működtetéséhez – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.