Megkezdődött az átrendeződés az országos lakáspiacon

2025. 04. 09., 14:25

Bár továbbra is emelkednek az eladó lakások és házak árai országszerte és a fővárosban, a drágulás üteme mindkét porondon lassult havi összevetésben és kezd kiegyensúlyozottabbá válni a lakáspiaci növekedés – derül ki az ingatlan.com márciusi lakásárindexéből.

  • Országosan márciusban 10,6 százalékkal drágultak a lakóingatlanok az egy évvel korábbihoz képest, a fővárosban pedig 18 százalékos volt az áremelkedés.
  • Havi szinten viszont lassulás látható, a februári 2,4 százalékról 1,7 százalékra csökkent az országos tempó, Budapesten pedig lefeleződött. A fővárosi drágulás havi üteme a februári 4,5 százalékról márciusra 2,1 százalékra szelídült.
  • A budapesti dinamikában történt változás arra utal, hogy kezdenek alábbhagyni a befektetési célú vásárlások. Utóbbiak erejét mutatja, hogy a befektetők körében népszerű társasházi lakások átlagos négyzetméterára Budapesten 1,06 millió forintról közel 30 százalékkal 1,39 millió forintra nőtt egy év alatt, addig a saját célú vásárlásoknál fókuszban lévő eladó kertes házaké 833 ezerről 925 ezerre. Ez pedig csak 11 százalékos drágulást takar.
  • Az év hátralévő részében a budapesti drágulás lassulása és a fővároson kívüli ingatlanpiac erősödése várható, amit a jelenlegi árszintek változása is előrevetít.


„Márciusban jelentősen lassult az országos lakásdrágulás üteme havi szinten 2,4 százalékról 1,7 százalékra. Ez leginkább annak köszönhető, hogy Budapesten a februári 4,5 százalékos havi lakásdrágulás lefeleződött, és márciusban 2,1 százalékos volt. Éves összevetésben az országos lakásáremelkedés 10,6 százalékot tett ki, ami megegyezik a februári tempóval. A havi lassulás ellenére a fővárosi index éves összevetésben 18 százalékos lakásár-emelkedést tükröz, ami gyorsulást jelent a februári 17 százalékhoz képest. Mivel 2024 elején nagyon lassan emelkedtek az árak. Így a jelenlegi 2 százalékos márciusi havi drágulási tempó is enyhén fokozni az éves áremelkedési ütemet” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az adatok azt jelzik, hogy megkezdődött az átrendeződés az országos lakáspiacon.

Kertes házak kontra társasházak és panelek

Az árak dinamikájának változásából arra lehet következtetni, hogy a befektetők által diktált őrült tempó kezd alábbhagyni. A befektetőkhöz köthető nyomás erejét jól jellemzi, hogy a körükben népszerű budapesti társasházi lakások átlagos négyzetméterára az első negyedévben 1,35 millió forintra emelkedett, ami 28 százalékos drágulást jelent. Ezzel párhuzamosan a főként saját célra vásárlók körében kelendő fővárosi kertes családi házaknál a négyzetméterár csak 11 százalékkal nőtt (925 ezer forintra). A befektetők aktivitásának enyhülésére utal, hogy a budapesti lakásárakkal együtt lélegző agglomerációs övezet havi áremelkedése márciusban közel harmadára csökkent februárhoz képest.” - fogalmazott Balogh László.

Balogh László a fővárosi árakról azt mondta, mivel az eladó társasházi lakások árának középértéke továbbra is 96 millió forint, ezért ezen belül a legmegfizethetőbb kategóriát a panellakások képviselik.
Érdekes, hogy 2025 áprilisában már csak három budapesti kerületben, a XX.-ban, a XXI.-ben és a XXIII.-ban maradt az 1 milliós négyzetméterár alatt a panellakások átlagos négyzetméterára. Az is látszik, hogy a tulajdonosok és közvetítők kínálatában szereplő panellakások átlagos négyzetméterára az elmúlt egy évben ugyan 811 ezer forintról 1,1 millióra nőtt, de még mindig 2530 százalékkal olcsóbbak, mint a hasonló helyen lokációkban elérhető téglaépítésű lakások” – közölte a szakember.

Élénkülő vidék, piaci korrekció Szegeden

Az országos lakáspiac lendületét tehát alapvetően meghatározza a fővárosi helyzet, ám több a vidéki régiókban látványos élénkülés tapasztalható.  Az észak-alföldi térségben éves szinten 14 százalékos volt az áremelkedés, de a Dél-Dunántúlon is 12 százalékra nőtt az éves lakásdrágulás üteme. Az egyedüli kakukktojás a Szegedet is magában foglaló Dél-Alföldi régió, ahol márciusban 0,1 százalékkal csökkentek az árak, ami lényegében stagnálásnak felel meg. A régió árváltozása összhangban van az ingatlan.com korábban kiadott kereslet-kínálati összesítőjével, ami arról számolt be, hogy Csongrád-Csanád vármegye volt az egyetlen, ahol az előző évhez nem nőtt márciusban az eladó lakóingatlanok iránti érdeklődések száma. „A régió lassulása tulajdonképpen természetes piaci korrekciónak tekinthető, mivel Szegeden az átlagos négyzetméterárak az elmúlt egy évben 19 százalékkal 750 ezer forintról 897 ezerre nőttek” – fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

Az egyes vármegyeszékhelyek között jelentős eltérés mutatkozik. Az eladó használt lakásokat és házakat tekintve a legolcsóbb vármegyeszékhely Salgótarján 282 ezres átlagos négyzetméterárral. Miközben a debreceni piacon több mint háromszor ennyi, 939 ezer forintnál jár az átlag az ingatlan.com adatai alapján. Az új építésű lakások és házak piacán pedig már hat vármegyeszékhely is átlépte a milliós lélektani négyzetméterárszintet, ami most már igaz Debrecen mellett Győrre, Kaposvárra, Pécsre, Székesfehérvárra és Zalaegerszegre is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 18., 12:10
Húsvétkor nem ritka, hogy a gyerekek élő kis nyuszit kapnak ajándékba. Nem kérdés, hogy a nyuszik nagyon kedves állatok, nem csoda hát, ha a szülőknek, gyerekeknek megtetszik. Nem árt azonban előre átgondolni, hogy mi lesz a kis szőrmókkal húsvét után. A házi kedvencek érdekeit törvény is védi. Előírja, hogy állattartóként mit kell betartani. Mire köteles a kis kedvenc gazdája? A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.
2025-04-17 13:15:00
Gigantikus gyermekjátékkal találkozhat az, aki április 17-én a budapesti Fashion Street környékén jár, amelyen egy 99 százalékos árengedményt sugalló címke is látható. A mackót valójában nem lehet megvásárolni és hazavinni, viszont még az árának egy százalékát sem kell kifizetnie annak, aki szeretné, hogy – racionális méretű és értékű, – sporteszközök és élmények tegyék szebbé a gyermekotthon lakóinak életét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.