66 ezer forint volt 2024-ben egy „átlagos lakásbiztosítás” díja, most lehet váltani

2025. 03. 10., 14:05

A tavalyi évben egy lakásbiztosítás átlagos éves díja 17,1 százalékkal nőtt és elérte a 66,1 ezer forintot, ám a fogyasztóbarát otthonbiztosításokért közel 22,1 százalékkal kevesebbet, csak 51,5 ezer forintot kellett fizetni – tájékoztatott a jegybank. A márciusi lakásbiztosítási kampány ismét lehetőséget biztosít a szerződések felülvizsgálatára.

A hazai lakott ingatlanok teljeskörű (ingatlan és ingóság) lakásbiztosításainak éves átlagdíja tavaly év végére 17,1 százalékkal, 66,1 ezer forintra nőtt 2023. IV. negyedévéhez képest, miközben a kárráfordítás szintje nem változott számottevően. Ezen belül a budapestiek 63,6 ezer, míg a fővároson kívüliek – átlagosan jóval nagyobb alapterületű ingatlanaik után – 66,5 ezer forintnyi díjat fizetnek – olvasható az MNB 2024. IV. negyedévi Lakásbiztosítás-indexében.

A teljeskörű (ingóság + ingatlan) megkötött Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) átlagdíja 22,1 százalékkal kedvezőbb a lakott teljeskörűen biztosított ingatlanok éves átlagdíjánál, míg kárráfordítása 19,7 százalékkal magasabb. Ez összességében a biztosítottaknak 53,7 százalékos ügyfélelőnyt jelent az egyéb piaci termékekkel összevetve.

A rögzített, azonos biztosítási összeg (70 millió forint) mellet vizsgált átlagdíjakat tekintve a tavalyi év első félévében a díjnövekedést visszafogta a 2024. márciusi lakásbiztosítási kampány, azaz azonos biztosítási fedezetet alacsonyabb díjon kaphattak az ügyfelek. A III. negyedévtől azonban kisebb növekedés látható, azaz magasabb díjjal lehetett biztosítani egy ugyanakkora biztosítási összegű ingatlant, mint az év első felében. Egy 70 millió forint biztosítási összegű ingatlannál közel 18 ezer forinttal olcsóbb volt az MFO termékek átlagos éves díja.

Országosan egy év alatt átlagosan 21 százalékkal emelkedett az egy négyzetméterre jutó átlagos biztosított négyzetméterár, ami így 501 ezer forint lett. Ez az egy négyzetméterre jutó érték Budapesten 659 ezer forintot tett ki, ami 31 százalékkal magasabb, mint az országos átlag. A biztosítási összeg a piacon tavalyi év folyamán 32,3 százalékkal emelkedett, ami jóval meghaladja a díjemelkedés ütemét, így javult az otthonbiztosítások ár/érték aránya.

A biztosítók adatszolgáltatása alapján darabszám tekintetében egy év alatt 1,1 százalékos növekedés látszik, így 3,26 millió lakásbiztosítási szerződés van a piacon, ami közel 35 ezer darabbal magasabb a 2023-as értéknél. A lakott növekedés (19,5 ezer) döntően az ingóságokhoz kötött lakásbiztosításokhoz kapcsolódott, a nem lakott ingatlanok biztosításai 15,5 ezerrel nőttek. Ezen felül a piac állománydíja is bővült 17,2 százalékkal, így 2024 végén meghaladja a 192 milliárd forintot. A 28 milliárd forintos állománydíj bővülés mögött 16 százalékban a díjnövekedés, 1,2 százalékban a volumen növekedés látszik.

E számok az átlagos díjváltozást mutatják, az egyes szerződések eltérően is módosulhattak. Ha egy ügyfél sokallja díját és/vagy nem elégedett a szolgáltatással, szerződéses évfordulóján, illetve a 2025-ben ismét sorra kerülő márciusi lakásbiztosítási kampány alkalmával van lehetősége kedvezőbb biztosítás kiválasztására, átszerződésre.

Jó választás lehet az MNB védjegyével ellátott MFO, amely elektronikus, gyors ügyintézést, önrész és felesleges kiegészítők nélküli ajánlatot is jelent. A lakásbiztosítási piacon az ügyfelek eligazodását az MNB honlapjának Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási (MFO) és Pénzügyi Navigátor fogyasztóvédelmi oldalaival is támogatja.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
2025-03-25 12:10:00
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS