PwC Woman in Work: Növeli GDP-t a munkahelyi egyenlőség

Tartós a nemek közötti szakadék

A PwC Women in Work indexe a nemek közötti egyenlőség terén elért előrehaladást méri a munkahelyen 33 OECD-országban. Az Index öt mutatót tartalmaz, amelyek a nemek közötti egyenlőség különböző aspektusait értékelik a munkaerőpiacon.

A Women in Work indexet alkotó öt mutató: női részvételi arány, részvételi arány különbség, női munkanélküliségi ráta, női teljes munkaidős foglalkoztatási arány, nemek közötti bérszakadék. A felmérésben 2023-as, a közzététel időpontjában rendelkezésre álló legfrissebb éves adatokat használtunk, mivel az összes mutató és ország esetében az éves adatok elérhetősége korlátozott. Valamennyi pénzben kifejezett érték 2023-as árakon értendő. A teljes Women In Work Index itt érhető el. 

Bár az elmúlt évtizedben valamennyi ország előrelépést tudott felmutatni, az elemzés rávilágít arra, hogy a munkahelyeken ma is tartós a nemek közötti szakadék. 2011 óta az átlagos indexpontszám az OECD-ben 56,3-ról 2023-ra 69,0-re nőtt, 2022-höz képest a javulás nagy részét a nők részvételi arányának 72,1 százalékról 72,7 százalékra történő növekedése, valamint a bérszakadék 13,5 százalékról 13,1 százalékra való csökkenése okozta.

A 2011 és 2023 között megfigyelt historikus előrehaladási ütem alapján hozzávetőlegesen 46 évbe telne a nemek közötti bérszakadék megszüntetése az OECD-országokban. 

Hacsak nem gyorsítja fel a folyamatokat az EU Pay Transparency direktívája, mellyel új időszámítás kezdődik az Unióban 2026-tól. A rendelet ugyanis az átlátható bérstruktúra mellett számos egyéb kötelezettséget - kezdve a toborzástól a tehetségmenedzsmenten át a kompenzációs stratégiáig - ír elő a munkáltatóknak jövő évtől azzal a céllal, hogy csökkenjen a nemek közötti bérkülönbség, és a fizetési, valamint munkakör-értékelési rendszerek átláthatóságának növelésével elősegítse a munkahelyi egyenlőséget.  

„Az igazságos bérezés és az egyenlő lehetőségek alapját az objektív, transzparens és jól kommunikált HR-folyamatok jelentik. Ennek előnyeit nemcsak a nők és hátrányos helyzetű csoportok, hanem az egész vállalat élvezi, elkötelezettebb és motiváltabb munkaerőt teremtve” – mutatott rá Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője.

Növeli a GDP-t a munkahelyi egyenlőség

Az OECD-országok átlagpontszáma 2011 óta 13 ponttal, 69-re emelkedett, ami a női munkaerő megnövekedett részvételének és a nemek közötti bérszakadék szűkülésének köszönhető.

A PwC elemzése – különös tekintettel a nők részvételi arányának a termelékenység növekedésére gyakorolt hatására –, pozitív korrelációt azonosított a nők munkahelyi részvétele és az országok gazdasági teljesítménye között. Az OECD-országokban 2011 és 2023 között átlagosan 0,19 USD-vel növekedett a munkaóránkénti GDP, ami országonként évente átlagosan 4,5 milliárd dolláros GDP-növekedést jelentett.

Ha a munkahelyi nemek közötti teljes egyenlőség irányába való haladás a következő öt évben is ugyanilyen ütemben folytatódna, akkor 2030-ra a teljes termelékenységnövekedés elérheti az Egyesült Királyság GDP-jében mérve az 54,5 milliárd dollárt (43,5 milliárd GBP), az átlagos OECD-országok esetében a 31,6 milliárd dollárt, míg a G7-eknél átlagosan a 105,5 milliárd dollárt.

Phillippa O'Connor, a PwC UK vezérigazgató-helyettese elmondta: „A nemek közötti munkahelyi egyenlőség és a gazdasági növekedés közötti pozitív kapcsolat azt mutatja, hogy a nemek közötti egyenlőségbe való befektetés nem csak a helyes, hanem gazdaságilag is a legjobb dolog. A nagyobb és sokszínűbb munkaerő előnyei közvetlenül a GDP-növekedésben realizálódnak, ahogyan gazdagítják a vállalati sokszínűséget, valamint az általános jövedelmi bázist is.”

Listavezetők és sereghajtók

– Izland vezeti a rangsort, három helyet lépett – előre 2022-höz képest. Kimagasló teljesítményét a bérszakadék javulása, valamint a női munkanélküliségi ráta és a nők teljes munkaidős foglalkoztatási rátája magyarázza. Az OECD-n belül Izlandon a legmagasabb a nők munkaerőpiaci részvételi aránya (83,7 százalék).
– A második Új-Zéland, harmadik Luxemburg, majd következik Svédország és Szlovénia. Az első öt helyen ugyanazok az országok osztoznak, mint előző évben, csak a sorrend változott.
– Magyarország a 16. helyen szerepel, a régióból Szlovénia mellett megelőzi Lengyelország (11.) és Észtország (14.).
– Skócia második éve az Egyesült Királyság (18.) legjobban teljesítő régiója.
– Chile, Korea és Mexikó végzett az index végén, de mindhárom ország javított általános indexpontszámán: Koreában és Mexikóban a női munkanélküliségi ráta, Chilében a részvételi arány különbségének javulása révén.
– Az Ír Köztársaság minden mutatóban hatalmasat lépett előre, és az OECD-ben a legnagyobb éves javulást érte el: a 2022-es 12. helyről 2023-ra a 6. helyre jött föl, és a bérkülönbség itt 6,7 százalékról 3,7 százalékra csökkent.

„Magyarország az OECD-országok listájában három éve közel azonos helyen végez (15., illetve 16. helyezés), de ha a részleteket nézzük, akkor láthatjuk, hogy bizonyos mutatók erősödtek, például csökkent a nők és férfiak munkaerőpiaci részvételi arányának különbsége, 9,5 százalékról 8,9 százalékre; bizonyos mutatók viszont sajnos gyengültek: enyhén nőtt a bérszakadék (16,1 százalékról 16,3 százalékra), valamint a munkanélküliségi ráta is (3,5 százalékról 4,2 százalékre) – mondta Reguly Márta. – A magyar nők munkaerőpiaci helyzetének alakulását a jövőben a Pay Transparency direktíva mellett a nemrég bejelentett többgyerekes anyák adómentessége is pozitívan befolyásolhatja hosszú távon, hiszen motiváló erővel bírhat a nők munkavállalására, és támogathatja a szülők közötti nagyobb egyensúly megteremtését is.”