2025 első félévére a munkáltatók 78 százaléka tervezett béremelést végrehajtani, ám 31 százalékuk csupán 5 százalék alatti mértékben kívánja növelni a fizetéseket. A kiegészítő juttatásokat tekintve ugyanakkor a cégek kétharmada nem tervez emelést az időszak során – derül ki a Manpower Magyarország „Fizetési és Foglalkoztatási Trendek” című felméréséből.
A Manpower több mint 300 hazai munkáltató válaszát összegző kutatása szerint a válaszadó cégek 31 százaléka maximum 5 százalékos béremeléssel számolt az idei év első felére, 41,4 százalékuk 6–10 százalék közötti mértékű fizetésemelést tervezett. 11–20 százalék között a vállalatok 3,2 százaléka, míg 20 százalék feletti mértékben 2,5 százalékuk tervezte növelni alkalmazottjainak alapbérét. Csökkentést csupán 1,4 százaléknyian terveztek erre az időszakra.
A kiegészítő juttatások és bónuszok tekintetében is visszafogottan terveztek a cégek: 65,5 százalékuk nem kíván változtatni a korábbi időszak mértékén, és csupán 30,1 százalék jelzett előre emelést.
„Idén jelentősen kinyílt az olló a munkáltatók béremelési ajánlatai és a munkavállalók elvárásai között, akik jellemzően 10 százalék feletti béremeléssel lennének csak elégedettek. Erre azonban a mostani friss adatok szerint csak a cégek 5-6 százaléka hajlandó – mondta Varga Péter, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója. – Tavaly az átlagos béremelkedés 13 százalék körül alakult, az idei előrejelzések azonban jóval visszafogottabbak. Mindez azt eredményezheti, hogy a munkavállalók növekvő elégedetlenségének hatására a fluktuációs ráta tavalyhoz képest emelkedni kezd (különösen akkor, ha újból beindul a gazdasági növekedés, nagyobb lehetőségeket teremtve a munkahelyváltásokra).”
A felmérés adatai szerint a munkahelyi fluktuáció átlagos mértéke 2024-ben 10 százalék volt, a válaszadó cégek 80 százaléka a megelőző évhez képest nem észlelt növekedést ebben a mutatóban. A tavalyi időszakra vonatkozóan 54 százaléknyian állították azt, hogy nem merült fel számottevő problémájuk az új munkatársak toborzása során, hatékonyan tudták pótolni a távozó munkatársakat is. Nehézséget a legtöbben az értékesítési-beszerzési (30 százalék), a karbantartási (22 százalék), valamint a logisztikai (17 százalék) munkakörök betöltése során tapasztaltak.
A béremelési tervek részletesebb elemzéséből kitűnik, hogy a fizetésemelést tervező munkáltatók 64 százaléka az összes alkalmazottra kiterjedően változtat a béreken, további 23 százalékuk az állomány 50-80 százalékára terjeszti azt ki, a fennmaradó 13 százalék csupán a létszám felénél kisebb csoportra terjeszti ki ezt az intézkedést.
Az ágazatokat vizsgálva az látható, hogy az alkalmazottak legkevésbé a távközlés, elektronika és villamosmérnöki területeken működő, illetve a könyvelés és HR szolgáltatásokat végző vállalatoknál számíthatnak 5 százalékot meghaladó béremelésre: az előbbi iparágakban a cégek 20, az utóbbiban 29 százalékuk tervez csak ilyen mértékű plusz kifizetést. A leginkább a bank, pénzügy és biztosítás területén oszlottak meg a szándékok: míg az ide tartozó cégek 22 százaléka 11–20 százalék közötti is béremelést tervez, addig 11 százalékuk egyenesen csökkentést tervez. 20 százaléknál nagyobb béremelési szándék egyébként csak az informatikai, kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó, illetve a tudomány és oktatás területén működő cégeknél fordul elő – az utóbbi esetben bizonyára közrejátszik az év eleji 20 százalékos pedagógusbér-emelés hatása is.
A gyártás után a kutatás-fejlesztésben és az üzleti szolgáltatások területén is számít Magyarországra az indiai Motherson, amely csaknem százmillió euró értékű beruházássorozattal bővíti tevékenységét.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.