„Európa-bajnok” lehet a januári magyar infláció

2025. 02. 20., 08:05

Fölöttébb valószínű, hogy 2025 januárjában a Magyarországon regisztrált éves infláció volt a legmagasabb az Európai Unióban.

Az Eurostat az unió egészére vonatkozó, az összes tagállam adatait tartalmazó inflációs jelentést február 24-én teszi közzé, de a „riválisok” adatait már ismerjük, és alacsonyabbak, mint az 5,5 százalékos magyar ráta. Az uniós módszertan szerinti „harmonizált” magyarországi infláció – ami az Eurostat jelentésében is szerepelni fog – ráadásul még magasabb, 5,7 százalék volt januárban.

2024 decemberében az EU tagállamai közül az uniós módszertan szerint Romániában mérték a legmagasabb, 5,5 százalékos inflációt, Magyarország 4,8 százalékkal a második, Horvátország 4,5 százalékkal a harmadik volt.

Az eurót használó 20 tagállam januári adatait már közzétette az unió statisztikai hivatala. Az euróövezetben az átlagos éves infláció 2,5 százalékos volt 2024 első hónapjában, a legmagasabb, 5,0 százalékos rátát Horvátországban regisztrálták. (Belgiumban 4,4, Szlovákiában 4,1 százalékos volt az átlagos éves fogyasztóiár-emelkedés.) A közös pénzt használó blokkban tehát mindenütt kisebb volt az infláció 5,7 százaléknál.

Az eurózónán kívüli tagállamok közül – az előző hónapok adatai alapján – csak Lengyelországban és Romániában volt valószínűsíthető, hogy az éves infláció januárban meghaladja az 5 százalékot. A lengyel és a román statisztikai hivatal már közzétette az árak januári alakulásáról szóló jelentést. Eszerint Romániában a decemberi 5,1 százalékról 5,0 százalékra csökkent az infláció, Lengyelországban pedig a decemberi 4,7 százalékról 5,3 százalékra emelkedett.

Mint az adatokból látható, a „harmonizált”, vagyis az Eurostat jelentésében szereplő romániai inflációs mutató magasabb volt decemberben, mint a „helyi módszertan” szerint számolt (5,5 vs. 5,1 százalék), de így sem valószínű, hogy a januári harmonizált adat meghaladja az 5,7 százalékot. Lengyelország esetében pedig fordított a helyzet, ott az uniós módszertan szerint 3,9 százalékos volt a decemberi éves ráta, vagyis alacsonyabb, mint a helyi statisztikai hivatal szerint számolt 4,7 százalék. Ha a januári adatok között is hasonló a viszony, akkor szinte biztos, hogy a harmonizált januári infláció Lengyelországban is kisebb, mint 5,7 százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 21., 09:25
A tavalyi évben benyújtott egységes kérelmek után 27 jogcímen 500 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár. A végkifizetéseket márciustól ütemesen fogják teljesíteni, összesen még mintegy 300 milliárd forint érkezik a gazdákhoz – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Gödöllőn megrendezett II. Gazda Információs Napon.
2025. 02. 21., 16:10
Óriásit ugrott egy év alatt a lízingre vásárolt személykocsik száma. Ennyi autót a járvány előtti években finanszíroztattak utoljára a vevők, akikért akciókkal és kedvezményes kamatokkal is versenyeztek az autókereskedők – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. Más eszközöknél viszont látszik a vállalatok beruházási óvatossága, kivéve az építőipari gépek lízingjét, ami csúcsot döntött 2024-ben.
2025. 02. 20., 19:10
Az Irányító Hatóság újabb tájékoztató napot szervez a DIMOP Plusz keretében meghirdetett „Kkv-k növekedési lehetőségeinek támogatása a digitális infrastruktúra és transzformáció elősegítésére” című felhíváshoz kapcsolódóan.
2025-02-20 16:40:00
A legdrágább továbbra is a Lágymányosi lakótelep a XI. kerületben, de a XIII. és a III. kerület egy-egy lakótelepén is közel van a hétszámjegyű lélektani határhoz az átlagár – derül ki a NAV friss, 2024-es adataiból. Ugyanakkor a külső kerületekben találni olyan lakótelepeket is, ahol még 650 ezer forint alatt van az átlagos négyzetméterár. Vidéken Budapest vonzáskörzete, Veszprém, Sopron és Debrecen panellakásai a legdrágábbak, a legolcsóbbak listáját pedig továbbra is az ózdi, komlói és salgótarjáni lakások vezetik – derül ki az OTP Ingatlanpont friss lakótelepi körképéből.
2025-02-20 16:05:00
A 2024 végén kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat. A változás amellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is – hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

  Rovathírek: HIPA

Az erős külföldi működőtőke-beáramlást támogató, jelentős ipari és logisztikai ingatlanfejlesztések bemutatására fókuszál Magyarország a világ elsőszámú ingatlanfejlesztési kiállításán, a MIPIM-en Cannes-ban március 11–14. között. A Magyarország-standon a bővülő ipari és logisztikai ingatlanpiac, valamint a lakóingatlan-, hotel- és irodaportfóliók kerülnek bemutatásra.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.
2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS