Csökkent az üvegházhatásúgáz-kibocsátás az EU-ban 2024 III. negyedévében

2025. 02. 17., 11:10

2024 harmadik negyedévében az Európai Unió gazdaságának és háztartásainak üvegházhatásúgáz-kibocsátása az Eurostat becslése szerint 767 millió tonna CO2-egyenérték volt, ami éves szinten 0,6 százalékos csökkenést jelent.

A kibocsátást úgy sikerült csökkenteni, hogy közben az unió gazdasága erősödött, 2024 harmadik negyedévében a GDP 1,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – emeli ki az Eurostat közleménye.

A gazdasági ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamosenergia- és gázellátásban (mínusz 6,7 százalék), valamint a szállítás és raktározás területén (mínusz 0,9 százalék) csökkent a kibocsátás éves összevetésben. A háztartások kibocsátása ugyanakkor emelkedett: 2023. III. negyedévben 115,7 millió tonna CO2-egyenérték volt, 2024. július–szeptemberben 120,8 millió tonna. (Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként, 1000 tonnában adja meg a kibocsátás mennyiségét, forrás: Eurostat.)

2024 III. negyedévében 16 tagállamban csökkent éves összevetésben az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, a legnagyobb mértékben Ausztriában (mínusz 7,8 százalék), Magyarországon (mínusz 3,3 százalék) és Dániában (mínusz 2,8 százalék) becsülték. A 16 ország közül 4-ben (Magyarország, Ausztria, Észtország, Románia) csökkent a GDP, 12-ben (Málta, Horvátország, Spanyolország, Dánia, Csehország, Portugália, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Belgium, Finnország, Németország és Franciaország) viszont nőtt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS