16,2 millió euró szükséghelyzeti támogatást ad „Brüsszel” a magyar mezőgazdasági termelőknek

2025. 02. 19., 14:30

Az Európai Bizottság 99 millió eurót különít el spanyol, horvát, ciprusi, lett és magyar mezőgazdasági termelők szükséghelyzeti támogatására.

A tagállamok elfogadták a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy a mezőgazdasági tartalékból 98,6 millió eurót mozgósítsanak a 2024 tavasza óta rendkívüli kedvezőtlen éghajlati jelenségek és természeti katasztrófák által sújtott spanyolországi, horvátországi, ciprusi, lettországi és magyarországi mezőgazdasági termelők közvetlen támogatására – olvasható a Bizottság közleményében. Rendkívüli támogatásként 68 millió eurót jut Spanyolországnak, 16,2 millió euró Magyarországnak, 6,7 millió euró Horvátországnak, 4,2 millió euró Lettországnak és 3,5 millió euró Ciprusnak. (Horvátországot és Magyarországot 2024 nyarán rendkívül magas hőmérséklet és aszály sújtotta, ami hatással volt a kukoricára, a napraforgóra, a szójára, a cukorrépára, a gyümölcsre, a burgonyára és a bortermelésre – emlékeztet a közlemény.)

A nemzeti hatóságoknak 2025. szeptember 30-ig kell kiosztaniuk ezt a támogatást, és biztosítaniuk kell, hogy a mezőgazdasági termelők legyenek a végső kedvezményezettek. Az öt tagállamnak 2025. május 31-ig értesítenie kell a Bizottságot az intézkedések végrehajtásának részleteiről is. Ez magában foglalja a támogatás nyújtásának kritériumait, az intézkedés tervezett hatását, a szeptember végéig havonta teljesítendő kifizetésekre vonatkozó előrejelzéseket, valamint a kiegészítő támogatás mértékét. Az értesítésben fel kell tüntetni a versenytorzulás és a túlkompenzáció elkerülése érdekében tett intézkedéseket is – hangsúlyozza a Bizottság közleménye.

„Nem tudunk változtatni azon, ami már megtörtént, de tanulhatunk belőle, és felkészültebbek lehetünk. A válságtámogatás azt mutatja, hogy az uniós intézmények törődnek velünk, és hogy a mezőgazdasági termelőinkkel való európai szolidaritás valódi” – mondta Christophe Hansen, a mezőgazdaságért és az élelmiszerügyért felelős biztos.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS