A 16–30 év közötti uniós polgárok fő információforrása a közösségi média, de a többség tisztában van az online dezinformáció veszélyeivel is – derül ki az Európai Parlament számára készült felméréséből.
Az emelkedő árak és a megélhetési költségek a 16–30 évesek 40 százalékát aggasztják – derül ki az Eurobarométer által február 17-én közzétett legújabb ifjúsági felméréséből. A válaszadók egyharmada szerint az EU-nak a következő öt évben a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra kellene összpontosítania a figyelmét, 31 százalékuk szerint a gazdasági helyzetnek és a munkahelyteremtésnek kellene prioritást élveznie. A megkérdezett fiatalok 29 százaléka azt szeretné, ha az EU prioritásként kezelné a szociális védelmet, a jólétet és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. 27 százalékuk az oktatást és a képzést (27 százalék), 23 százalékuk a lakhatást, 21 százalékuk az EU védelmét és biztonságát (21 százalék) jelölte meg fontos uniós prioritásként. Az európai védelem különösen fontos a cseh (36 százalék), lengyel (33 százalék) és észt (32 százalék) fiatalok számára.
„Az európai fiatalok és aggodalmaik meghallgatása létfontosságú a politikusok, a politikai döntéshozók és az európai demokrácia számára. A mai fiatalok aggódnak az emelkedő árak, az éghajlatváltozás, a biztonság és a jó munkahely megtalálásának esélyei miatt. Ezekkel az aggodalmakkal minden döntésünkben és minden törvényben foglalkoznunk kell. Ellenkező esetben azt kockáztatjuk, hogy egy egész generációt elveszítünk” – kommentálta az eredményeket Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.
A 16–30 év közötti válaszadók 42 százaléka számára a közösségi média a politikai és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos információk legfőbb forrása, megelőzve a televíziót (39 százalék). A 25–30 évesek körében még a televízió vezet, ez a korosztály a 16–18 éveseknél nagyobb valószínűséggel használja az online hírplatformokat és a rádiót is. A fiatalabbak (16–18 évesek) jobban támaszkodnak a közösségi médiára (45 százalék), mint a 25–30 évesek (39 százalék), és jobban bíznak a barátokban, családtagokban vagy kollégákban is (29 százalék vs. 23 százalék).
A televízió továbbra is a fiatalok vezető információforrása Portugáliában (53 százalék), Olaszországban (52 százalék), Szlovéniában (45 százalék) és Franciaországban (43 százalék). Az online sajtó és/vagy hírplatformok és a rádió a fiatalabbak 26 százaléka, az idősebbek 16 százaléka számára jelentenek információforrást. A felmérés 2021-es kiadásában a fő hírforrások a közösségi média és a hírportálok voltak (mindkettőt a válaszadók 41 százaléka említette).
A fiatalok körében a politikai és társadalmi hírek beszerzésének első számú platformja az Instagram (47 százalék), ezt követi a TikTok (39 százalék). Az X-et (korábban Twitter) csak a fiatalok 21 százaléka használja – derül ki a felmérésből.
A fiatalok jelentős többsége (76 százalék) vélekedett úgy, hogy korábban már ki volt téve dezinformációnak és álhíreknek. Kilenc uniós országban a megkérdezettek több mint fele számolt be arról, hogy „gyakran” vagy „nagyon gyakran” találkozott dezinformációval, a legmagasabb arányban Máltán (59 százalék), Magyarországon (58 százalék), Görögországban (57 százalék), Luxemburgban (55 százalék) és Belgiumban (54 százalék). Ezzel szemben Romániában (19 százalék) a legmagasabb azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy soha nem voltak még kitéve dezinformációnak és álhíreknek, őket Bulgária (11 százalék) követi.
A felmérésben résztvevők 70 százaléka biztos abban, hogy fel tudja ismerni a dezinformációt. A máltai és a horvátországi válaszadók voltak a legmagabiztosabbak, míg az osztrák, a német és a szlovén válaszadók érezték magukat a legkevésbé magabiztosnak.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.