A legdrágább továbbra is a Lágymányosi lakótelep a XI. kerületben, de a XIII. és a III. kerület egy-egy lakótelepén is közel van a hétszámjegyű lélektani határhoz az átlagár – derül ki a NAV friss, 2024-es adataiból. Ugyanakkor a külső kerületekben találni olyan lakótelepeket is, ahol még 650 ezer forint alatt van az átlagos négyzetméterár. Vidéken Budapest vonzáskörzete, Veszprém, Sopron és Debrecen panellakásai a legdrágábbak, a legolcsóbbak listáját pedig továbbra is az ózdi, komlói és salgótarjáni lakások vezetik – derül ki az OTP Ingatlanpont friss lakótelepi körképéből.
2023-ban (az utolsó teljes adatfeldolgozottságú évben), a KSH adatai szerint a lakótelepi lakások a teljes lakóingatlan forgalom 14,2 százalékát tették ki, az eddigi tendenciák alapján ez az arány 2024-ben tovább emelkedhetett, akár a 16 százalékot is elérhette. Fontos kiemelni, hogy nem csak klasszikus panellakásokról van szó, hanem tágabban értelmezve, nagyjából az ötvenes és kilencvenes évek között telepesen épült ingatlanokat összegzi a statisztika.
A legtöbb lakótelepi lakás Miskolcon cserélt gazdát 2023-ban, ott a tranzakciók száma meghaladta a 850-et, mögötte alig lemaradva szintén több mint 800 eladással Budapest III. kerülete végzett. A dobogóra felfért még Pécs több mint 750 tranzakcióval, majd szorosan mögötte Debrecen állt a listán.
Országosan a forgalom 14,2 százalékát tették ki a lakótelepi lakások, ezen belül azonban nagyon nagy eltérések voltak. Szekszárdon például háromból majdnem két eladott lakás ebbe a kategóriába esett 2023-ban, Kazincbarcikán 63 százalék volt az arányuk a piacon, de Budapesten is volt olyan kerület (a XV.), ahol 60 százalékban lakótelepi lakások cseréltek gazdát. Az 50 százalékot még Dunaújváros, Paks és Dorog érték el.
Ha a lakótelepi ingatlanok árait nézzük, akkor nem meglepő módon további emelkedés látszik a NAV 2024-es előzetes adatai alapján. Egyrészt a teljes ingatlanpiac áremelkedését követték le ezek a lakások, másrészt pedig évek óta tart a lakótelepek felértékelődése a piacon.
Budapesten belül a legdrágább továbbra is a XI. kerületi, az ötvenes-hatvanas évek fordulóján épült Lágymányosi lakótelep, ahol az átlagos négyzetméterár tavaly már meghaladta az 1,12 millió forintot, de az 1,3–1,4 millió forintos ár sem elképzelhetetlen a főváros legfelkapottabb lakótelepén. Máshol egyelőre nem látunk egymillió forint feletti átlagárat, bár a XIII. kerületi Fiastyúk utcai lakótelep nagyon közel jár hozzá, hajszál híján ott is hétszámjegyű négyzetméterárral kell már számolni (998 ezer forint/m2 a 2024-es átlagár). Hasonló mondható el Óbudán a Pók utcai lakótelepről is, amely így a legdrágább klasszikus panelépítésű lakótelep az országban (982 ezer forint/m2). Ezek tehát az átlagárak, ugyanakkor egyes lakások esetében már számtalan egyéb lakótelepen is történt 2024-ben 1,3–1,4 millió forint/m2 közötti tranzakció, akár olyan, a köztudatban olcsóbbnak számító telepeken is, mint az Újpest-városközponti, vagy a X. kerületi Gyakorló utcai lakótelep. A kerületek közül továbbra is Újbudán a legmagasabb az átlagár, hiszen a lista élén álló Lágymányosi lakótelep mellett a Kelenföldi, a Gazdagréti és az Őrmezői lakótelepek is bekerültek a legdrágábbak közé. Az árak emelkedését mutatja az is, hogy ma már Budapesten gyakorlatilag nem találni 600 ezer forint alatti átlagos négyzetméterárat egyetlen lakótelepen sem, noha tranzakciószinten jó néhány félmillió alatti árú adásvétel köttetett még tavaly is. A legolcsóbb továbbra is a Pesterzsébet-városközponti lakótelep (átlagár 2024-ben: 650 ezer forint/m2), melyet a csepeli Erdősor utcai (681 ezer forint/m2) és a XVIII. kerületi Havanna lakótelep (684 ezer forint/m2) követ.
Vidéken 900 ezer forint fölé emelkedett a budaörsi lakótelep átlagos négyzetméterára, a második helyen pedig a Dunakeszi Barátság úti lakótelep áll bőven 800 ezer forint feletti átlagos árszinttel. A dobogó harmadik fokára Debrecenben a Vénkerti lakótelep került fel. Összességében is az mondható el, hogy a legdrágább lakótelepi lakások Budapest vonzáskörzetében, Debrecenben, Sopronban, illetve Veszprémben találhatók, ezek a települések uralják a lista élmezőnyét. Ezekben a városokban, kis lakások esetében tavaly már megjelentek az 1,1–1,2 millió forint/m2 közötti adásvételek. A legolcsóbb lakótelepek Ózdon, Salgótarjánban és Komlón vannak, ahol az átlagár 200 ezer forint alatt marad, ugyanakkor már 100 ezer forint alatt is köttettek adásvételek. Az árak emelkedése azonban ezeken a lakótelepeken is egyértelmű, hiszen a legolcsóbb ózdi telepen például 2024 első félévében még alig lépte át a 100 ezer forintot az átlagos ár, az év végére azonban már meghaladta a 125 ezer forintot is.
„Az elmúlt két évtizedben a lakótelepi épületek jelentős része komoly felújításon esett át, ez is hozzájárul a piac pörgéséhez” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Ma már ugyanis a vevők egyre nagyobb része nem a hátrányokat látja egy lakótelepi lakásban, hanem az előnyöket. Ezek a területek általában tömegközlekedéssel könnyen megközelíthetők, jól el vannak látva szolgáltatásokkal (óvoda, iskola, üzletek), a lakások elrendezése praktikus, a felújításoknak köszönhetően pedig az energiahatékonyságuk is jelentősen javult, ami hozzájárult a rezsiköltségek mérséklődéséhez is. „Azt gondolom, hogy a lakótelepi lakások 2025-ben is népszerűek lesznek a vevők körében, a befektetési céllal vásárlók továbbra is keresik ezeket, mivel könnyen kiadhatók és szükség esetén gyorsan értékesíthetők” – véli Valkó Dávid. – Ha a tavaly megindult áremelkedéssel kalkulálunk 2025-ben is, akkor az év végére több budapesti lakótelep átlagos négyzetméterára is meghaladhatja majd a bűvös egymillió forintos szintet, vidéken pedig elsősorban a nagy autóipari beruházások környezetében lehet a piac nagyobb ütemű élénkülésére számítani” – tette hozzá.
A világ TOP 5 építőipari nehézgépgyártó vállalata között számon tartott kínai Zoomlion 105 millió euró értékben Magyarországon építi fel harmadik európai gyáregységét.
„Egy nukleáris létesítmény megtámadása abszolút elfogadhatatlan, ilyesminek nem szabad megtörténnie.”