2025-ben is erőteljes növekedés várható a vállalati zöld hitelek piacán, júliustól pedig a Magyar Nemzeti Bank ajánlása miatt a pénzintézeteknek feladata lesz a hitelfelvevők fenntarthatósági tevékenységéről tájékozódni. Ez sok vállalkozást arra késztethet, hogy behatóan foglalkozzon az ESG-vel, ami komoly keresletet teremt a „zöld" szakemberek iránt.
Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője szerint négy fő trend fogja meghatározni az idei évet a pénzügyi fenntarthatóság területén – mind a négy vállalatok számára teremt lehetőséget és egyben jelent számukra kihívást. „A vállalati zöld hitelek volumene továbbra is gyorsan nő; a CSRD-jelentések a vállalati értéklánc csúcsán elhelyezkedő cégek számára most már kikerülhetetlenek lesznek, és ez hozza magával a beszállítók fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságának növekedését; az MNB idén júliustól a nagyobb hitelekhez fenntarthatósági kérdőívek bekérését ajánlja a bankok számára; a fenti jelentések elkészítéséhez, értelmezéséhez pedig jól képzett ESG-szakemberekre lesz szükség, ami a felsőoktatásban is jelentkezik.”
Az elmúlt bő egy évben a vállalati és önkormányzati zöld hitelek összege gyors ütemben emelkedett, 2023. év végéhez képest megduplázódott a kihelyezett hitelek összege: mint 300 milliárd forinttal nőtt, 2024. III. negyedévére meghaladta a 610 milliárdot.
„Az indulás után első két évben a növekedés lanyhának volt mondható, ám a tavalyi év kiugró emelkedést hozott. Az idei évben is ez a gyors növekedés várható, ha további duplázódásra talán nem is lehet számítani. A két húzóágazat, amely szinte teljesen lefedi a teljes vállalati zöldhitel-állományt, a megújuló energiaprojektek, ahová a hitelek kétharmadát helyezték ki a bankok, és kisebb részben, de nagyobb dinamikával növekedve a zöld ingatlanprojektek, amelyek hitelállománya egy év alatt megtriplázódott. Ezzel szemben a lakossági hitelek piacán visszafogottabb volt a növekedés, itt az MNB zöld otthonokat támogató programja után a pénzintézetek kedvező hitelei nem tudtak olyan előnyöket biztosítani, mint a jegybank 2,5 százalékos hitelrátája. Hasonló program híján ezen a területen enyhe növekedés várható csak" – jelezte Suba Levente az idei trendeket.
Az Európai Unió 2022-ben hozta meg a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvét, amely jelentősen kiterjesztette mind a jelentéstétel elvárt részletezettségét, mind az érintettek körét. A legnagyobb cégeknek idén kell megkezdeniük a tavalyi évről szóló CSRD-jelentések leadását, így tavaly volt az első „igazi" év, amikor ez a kötelezettségre való felkészülés megjelent a legnagyobb vállalatok életében. (Azokra a cégekre vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség, amelyek legalább két feltételnek megfelelnek: minimum 40 millió eurós bevétel, 20 millió eurós nyereség, 250 fős alkalmazotti létszám.) Jövőre pedig már a közepes méretű cégek is jelentésre kötelezettek lesznek.
„Idén a legnagyobb cégek és a pénzintézetek már kibocsájtják a tavalyi évre vonatkozó jelentéseiket, így a beszállítói értékláncok végén álló nagy multiknak – kiskereskedelmi üzletláncoknak, autógyártóknak – láthatóvá kell tenniükk a környezeti hatásaikat a teljes értékláncukra vonatkozóan: ki tudja jobban menedzselni az értékláncot fenntarthatósági szempontból. Ez természetesen hatással lesz a beszállítóikra is, akiknek szintén meg kell majd felelniük az értéklánc végén álló nagyvállalat fenntarthatósági feltételeinek” – vázolta Suba Levente az idei év másik nagy jelentőségű témáját.
A CSRD-jelentések mellett a Magyar Nemzeti Bank is ajánlást fogalmazott meg a pénzintézetek számára: 2025. július 1-től a minimum ESG-kérdéssorra vonatkozó elvárásban egyre több adatot, információt kell begyűjteni a bankoknak a vállalati hiteleket felvevő ügyfeleiktől. „Egyelőre az 500 milliónál nagyobb hitelek esetében kerül ez az ajánlás terítékre, vagyis nagy vállalati hiteleknél a cégek számíthatnak arra, hogy kölcsönt folyósító bank egyre több kérdést tesz fel, egyre részletesebb adatgyűjtést végez majd a vállalatok fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységéről. Erre mindkét oldalon fel kell készülni" – hívta fel a figyelmet Suba Levente.
„Mindezek azt is jelentik, hogy a megnövekvő feladatok mind a nagyvállalati, pénzintézeti, mind a kölcsönért folyamodó kkv-k oldaláról szükség lesz olyan szakemberekre, akik ezeket a kérdéseket értelmezik, megválaszolják, eligazodnak a fenntarthatósági szabályozások között, az adatokat összegyűjtik. Már látszik, hogy az egyetemeken is készülnek erre: egyre több helyen, egyre nagyobb létszámmal indítanak ESG-képzéseket itthon is” – mondta el a K&H fenntarthatósági vezetője.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.