Elsősorban szennyvízkezelésre szánt technológia keretében alkották meg azokat a baktériumokat, amelyek némi módosítással képesek a mikroműanyagok hatékony lebontására. A módszert idővel az óceánok vizének megtisztítására is felhasználnák.
Kanadai kutatók újfajta megoldást találtak a mikroműanyagok elleni küzdelemre: a Waterloo-i Egyetem csapata olyan baktériumokat hozott létre, amelyek képesek lebontani a környezetben hosszú időn át fennmaradó PET műanyagot. Az innováció célja, hogy a szennyvíztisztító telepek hatékonyan semlegesítsék ezt az egyre kritikusabb környezeti problémát.
A PET (polietilén-tereftalát) a műanyaggyártás egyik leggyakoribb alapanyaga, amely évszázadok alatt bomlik le természetes környezetben. Apró darabokra esve mikroműanyagok formájában terjed a vízi ökoszisztémákban és az élelmiszerláncban. Ezek az anyagok nemcsak az élővilágot károsítják, hanem komoly egészségügyi problémákat is okozhatnak, például inzulinrezisztenciát, daganatos megbetegedéseket és csökkent szaporodási képességet.
A kutatók a szennyvízből izolált baktériumfajokat programozták át úgy, hogy képesek legyenek lebontani a PET molekulákat. A folyamat során a baktériumok genetikai anyagot osztanak meg egymással (ezt a jelenséget hívják a kutatók „bakteriális szexnek”), és arra használták fel, hogy egy FAST-PETase gént a baktériumokba juttassanak, lehetővé téve számukra a műanyag hatékony lebontását.
„Úgy kell tekintenünk ezekre a vízi baktériumokra, mint biorobotokra, amelyeket programozhatunk, hogy elvégezzék a feladatukat” – vázolta a koncepciót Dr. Marc Aucoin. A Waterloo-i Egyetem vegyészmérnöki tanszékének professzora hozzátette: az első tesztek során a programozott baktériumok négy nap alatt lebontották a PET fólia 40 százalékát, 50 Celsius-fokos hőmérsékleten.
A kutatás következő fázisában a baktériumok viselkedését különböző környezeti feltételek mellett modellezik majd. Dr. Brian Ingalls, a Waterloo Egyetem alkalmazott matematikai tanszékének professzora szerint a cél az, hogy a mikroműanyagok lebontása nagy léptékben is megvalósuljon a szennyvíztisztító telepeken. Bár az elsődleges cél a szennyvízkezelés, a tudósok hosszabb távon az óceánokban felhalmozódott műanyag hulladék kezelésére is szeretnék alkalmazni a technológiát.
„Fontos viszont, hogy felmérjük a genetikailag módosított baktériumok környezeti kockázatait” – emelte ki Aaron Yip doktorandusz hallgató. „A szennyvíztisztító telepek jelenleg ideális célpontot jelentenek, mivel ezek a létesítmények már eleve úgy működnek, hogy semlegesítik a baktériumokat a víz visszaengedése előtt.”
A mikroműanyagok lebontására létrehozott baktériumok nemcsak a környezetszennyezés csökkentésében, hanem az antibiotikum-rezisztencia terjedésének megfékezésében is szerepet játszhatnak. Bár az egyetemen kifejlesztett technológia egyelőre gyerekcipőben jár, a kutatók bizakodóak: úgy vélik, ez az áttörés a fenntartható jövő egyik alapkövévé válhat.
Címlapkép: kjpargeter - Freepik
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.