Joó István: meg kell hívni a legnagyobb amerikai cégeket Magyarországra

A Külgazdasági és Külügyminisztérium befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztosa Trend FM „A Nap Vendége” című műsorának 2025. február 4-i adásában rámutatott, hogy mindig is a gazdasági együttműködés volt a magyar-amerikai kapcsolatok legsikeresebb pillére, de az utóbbi években a politikai kapcsolatok alakulása a gazdaság területét is befolyásolta. Mindez azt jelenti, hogy „lehetne több befektetés is az Egyesült Államokból”, ezért a HIPA egyik fő célkitűzése megragadni az új washingtoni adminisztráció hivatalba lépésével megnyíló lehetőségeket.

„Nem túlzás azt állítani, hogy az aranykor jöhet el a befektetések szempontjából” – fogalmazott Joó István. Mint mondta, számos amerikai vállalat van már a „célkeresztben”, amelyek még nem tevékenykednek Magyarországon, és a legmodernebb technológiákban jeleskednek például a mesterséges intelligencia, a pénzügyi szolgáltatások és az infokommunikáció területén. „Nekünk az a feladatunk, hogy meginduljunk, felkeressük ezeket a vállalatokat, és elmondjuk nekik, hogy Európában, Európán belül Magyarországon egy rendkívül befektetőbarát üzleti környezet várja őket.”

A keleti nyitás politikájával és a gazdasági semlegesség startégiájával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a nyugat-európai gazdaságok, elsősorban Németország problémái miatt szükséges, hogy több lábon álljon a magyar gazdaság, és a befektetések is több irányból érkezzenek. Az Oroszországgal szembeni eredménytelen szankciós politika helyett az Európai Unió versenyképességét kellene helyreállítani, az Európai Unió legnagyobb gazdaságát, a tartós recesszióba zuhanó Németországot pedig ismét növekedési pályára kellene állítani. „Ami Németországban történik, az egész egyszerűen tragédia, és nekünk, Magyarországnak nem siker, amikor azért jön hozzánk egy német befektető, mert kénytelen bezárni a németországi üzemet.” Kifejtette, hogy a keleti nyitás és a gazdasági semlegesség azért is nélkülözhetetlen a beruházásösztönzésben, mert számos ágazatban keleti országok rendelkeznek a legfejlettebb technológiával, mint Kína és Dél-Korea, Magyarországnak pedig a legjobb, legmodernebb tudásra és technológiára van szüksége az előrelépéshez. Ilyen terület például az elektromos autózás, hiszen „ha megnézzük az összképet a világon, akkor azt láthatjuk, hogy a világ tíz legnagyobb akkumulátorgyártójából mind a tízen keletiek”.

A beszállítókkal együtt 300-400 ezer embert foglalkoztató magyarországi járműipar jövőjét csak az akkumulátoripari ökoszisztéma kiépítésével lehet biztosítani, a keleti partnerek beruházásai nélkül „minimum egy kérdőjelet oda lehetett volna tenni” az ágazat hosszú távú jövőjéhez.

A keleti országok felemelkedésével és technológiai előnyével Nyugaton is mindenki tisztában van, és a keleti nyitás magyar politikáját kárhoztató hangok éppen azért erőteljesek és hangosak, mert verseny zajlik a nagyberuházásokért. Ha Nyugat-Európa mellett döntött volna az első európai elektromosautó-gyárát Szegeden építő BYD vagy Nyugat-Európában építene ki a CATL akkora akkumulátorgyártó kapacitást, mint Debrecenben, akkor ezek a hangok nem lettek volna ennyire hangosak – jegyezte meg Joó István.

A keleti nyitás nem a hagyományos nyugati kapcsolatok felszámolását jelenti. „Ugyanolyan fontosnak tartjuk a nyugati tőke folyamatos beáramlását, mint tíz évvel ezelőtt, és mindent meg is teszünk annak érdekében, hogy mind Nyugat-Európából, mind Amerikából, Kanadából érkezzenek új befektetők Magyarországra” – húzta alá a HIPA vezérigazgatója. Rámutatott, hogy ez a megközelítés tükröződik a befektetésösztönzés tavalyi eredményeiben is. A HIPA közreműködésével három kontinens tizenkilenc országából érkeztek projektek, és míg volumen szempontjából egyértelműen a keleti befektetői közösség dominál, a projektek darabszáma alapján Németország megelőzi a keleti partnereket.

Kiegyensúlyozott és sikeres év volt 2024 a HIPA történetében azért is, mert a keleti és nyugati befektetések megfelelő aránya mellett minden korábbinál magasabbra emelkedett a magyar tulajdonú vállalatok által induló beruházások száma és a legmagasabb hozzáadott értéket jelentő projektek száma is – fűzte hozzá végül Joó István.