Buda vs. Pest: közel 40 százalékos a különbség a négyzetméterárakban

Buda vs. Pest: közel 40 százalékos a különbség a négyzetméterárakban
2025. 01. 31., 16:20

Egyre jobban nyílik az árolló a főváros budai és pesti oldalának ingatlanpiacán. A 2024-es tranzakciók alapján közel 40 százalékkal magasabb az átlagos négyzetméterár a Duna jobb partján, az ingatlanvásárlásra fordított összeg átlagában pedig 41 millió forintos különbség jelentkezik a két városrész között. Hiába drágábbak a budai oldal lakásai és házai, a megfizethetőbb otthonokat kínáló Pest az átlagos ingatlanméretet illetően 17 négyzetméterrel elmarad a budai átlagtól a Duna House értékesítési adatai szerint.

Örök kérdés a fővárosi ingatlan vásárlását tervező vevők között, hogy a megfizethetőbb pesti kerületekben, vagy a természetközelibb és csendesebb környezetet kínáló, de drágább budai lokációban böngésszék-e az eladó sorba került otthonokat. A döntés során az egyéni preferenciákon kívül érdemes mérlegelni a város két felének földrajzi adottságait, a területenként elérhető ingatlankínálat nagyságát, összetételét, és nem utolsó sorban a kerületek átlagos négyzetméterárait illetően is ajánlott képbe kerülni, hiszen egyre nagyobb a különbség Buda és Pest között.

„Egyre szélesebbre nyílik az árolló Buda és Pest ingatlanpiacán. Míg 2023-ban harmadával kerültek többe a budai ingatlanok átlagosan, addig a 2024-es eladások szerint már közel 40 százalékra nőtt a különbség” – mondta el Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese.Budán a tavaly értékesített ingatlanok alapján számított középérték 2023-hoz képest 9 százalékos drágulást követően 1,18 millió forint volt, míg a pesti oldal kerületeiben 5 százalékos áremelkedést követően 850 ezer forint körül alakult az összes ingatlantípus figyelembevételével számított átlag. „A tranzakciókban szereplő ingatlanok értéke is kontrasztos a két területen, 2023-ban mindössze 27,7 millió forint volt az eltérés a Duna két partja között, a trendfordulót hozó tavalyi év adásvételei alapján azonban már 41 millió forinttal költenek többet ingatlanvásárlásra a budai vevők, ami közel 80 százalékos differenciát jelent a pesti átlaghoz képest.”

Tranzakciószámok tekintetében a pénztárcakímélő megoldást jelentő pesti kerületek vitték a prímet, az ingatlanközvetítő segítségével 2024-ben tulajdonosra talált otthonok 77 százaléka a pesti kerületekben helyezkedett el. Hiába lehet alacsonyabb négyzetméterárakon lakáshoz jutni, a pesti oldal kerületeiben mégis kisebb ingatlanokra szerződtek a Duna House ügyfelei, a tavaly zárult ügyletek alapján az átlagos ingatlanméret 62 négyzetméter volt, míg Budán ez az érték megközelítette a 80 m2-t.

A vásárlók mind a két területen zömében, 68–70 százalékban használt téglaépítésű ingatlanra szerződtek. Ezekért a lakásokért Pesten átlagosan 935 ezer forintot fizettek a vevők, míg Budán átlagosan 1,2 millió forint volt a téglalakások négyzetméterára. A panellakások a pesti tranzakciók 16 százalékát tették ki, négyzetméterenként 776 ezer forintos kiadást jelentett a megvásárlásuk, míg a szűkebb lakásszámmal rendelkező budai lakótelepek ingatlanjaiért 895 ezer forint/m2-t kértek az eladók. Budán és Pesten is 12–12 százalékos arányban voltak jelen az értékesített ingatlanok között a saját kerttel rendelkező házak, a legjelentősebb, 74 százalékos árkülönbség ennél az ingatlantípusnál jelentkezett: míg a pesti házak átlagosan 600 ezer forint körüli négyzetméteráron találtak tulajdonosra, addig Budán 1 millió forint feletti átlagot mért esetükben a Duna House.

A legmagasabb árszint a főváros mindkét oldalán egységesen az új projektek lakásainál mérhető: a 2024 negyedik negyedévében eladott új ingatlanokért átlagosan 2,1 millió forintos négyzetméterárat kellett fizetni Budán, míg a jóval szélesebb újlakás-kínálatot felvonultató pesti oldalon 1,3 millió forint körüli a lakásokért kért átlagos ár négyzetméterenként.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 10., 00:25
Videósorozatot indít a NAV annak érdekében, hogy az eÁFA rendszer webes felületének használata még könnyebbé váljon. A rövid videók segítségével az egyre népszerűbb áfabevallási módszert a kisvállalkozások is könnyedén alkalmazhatják – írják az adóhivatal szakértői.
2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.
2025-12-10 09:10:00
A munkahelyen a munkavállalókat még maximális elővigyázatosság és megfelelő munkavédelmi intézkedések mellett is érheti baleset. Munkabaleset esetén a munkálatót többféle kötelezettség is terheli. Mi a munkabaleset? Mit kell tennie a munkáltatónak, ha bekövetkezik a baleset? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2025-12-09 17:10:00
Belép a hitelközvetítői a Netrisk, amelynek weboldalán már össze lehet hasonlítani a személyi kölcsönöket és az Otthon Start konstrukciókat, és hamarosan elindul a jelzáloghitel- és a bankszámla-összehasonlító kalkulátor is – jelentette be Besnyő Márton, a Netrisk csoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS