Egyre jobban nyílik az árolló a főváros budai és pesti oldalának ingatlanpiacán. A 2024-es tranzakciók alapján közel 40 százalékkal magasabb az átlagos négyzetméterár a Duna jobb partján, az ingatlanvásárlásra fordított összeg átlagában pedig 41 millió forintos különbség jelentkezik a két városrész között. Hiába drágábbak a budai oldal lakásai és házai, a megfizethetőbb otthonokat kínáló Pest az átlagos ingatlanméretet illetően 17 négyzetméterrel elmarad a budai átlagtól a Duna House értékesítési adatai szerint.
Örök kérdés a fővárosi ingatlan vásárlását tervező vevők között, hogy a megfizethetőbb pesti kerületekben, vagy a természetközelibb és csendesebb környezetet kínáló, de drágább budai lokációban böngésszék-e az eladó sorba került otthonokat. A döntés során az egyéni preferenciákon kívül érdemes mérlegelni a város két felének földrajzi adottságait, a területenként elérhető ingatlankínálat nagyságát, összetételét, és nem utolsó sorban a kerületek átlagos négyzetméterárait illetően is ajánlott képbe kerülni, hiszen egyre nagyobb a különbség Buda és Pest között.
„Egyre szélesebbre nyílik az árolló Buda és Pest ingatlanpiacán. Míg 2023-ban harmadával kerültek többe a budai ingatlanok átlagosan, addig a 2024-es eladások szerint már közel 40 százalékra nőtt a különbség” – mondta el Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese.Budán a tavaly értékesített ingatlanok alapján számított középérték 2023-hoz képest 9 százalékos drágulást követően 1,18 millió forint volt, míg a pesti oldal kerületeiben 5 százalékos áremelkedést követően 850 ezer forint körül alakult az összes ingatlantípus figyelembevételével számított átlag. „A tranzakciókban szereplő ingatlanok értéke is kontrasztos a két területen, 2023-ban mindössze 27,7 millió forint volt az eltérés a Duna két partja között, a trendfordulót hozó tavalyi év adásvételei alapján azonban már 41 millió forinttal költenek többet ingatlanvásárlásra a budai vevők, ami közel 80 százalékos differenciát jelent a pesti átlaghoz képest.”
Tranzakciószámok tekintetében a pénztárcakímélő megoldást jelentő pesti kerületek vitték a prímet, az ingatlanközvetítő segítségével 2024-ben tulajdonosra talált otthonok 77 százaléka a pesti kerületekben helyezkedett el. Hiába lehet alacsonyabb négyzetméterárakon lakáshoz jutni, a pesti oldal kerületeiben mégis kisebb ingatlanokra szerződtek a Duna House ügyfelei, a tavaly zárult ügyletek alapján az átlagos ingatlanméret 62 négyzetméter volt, míg Budán ez az érték megközelítette a 80 m2-t.
A vásárlók mind a két területen zömében, 68–70 százalékban használt téglaépítésű ingatlanra szerződtek. Ezekért a lakásokért Pesten átlagosan 935 ezer forintot fizettek a vevők, míg Budán átlagosan 1,2 millió forint volt a téglalakások négyzetméterára. A panellakások a pesti tranzakciók 16 százalékát tették ki, négyzetméterenként 776 ezer forintos kiadást jelentett a megvásárlásuk, míg a szűkebb lakásszámmal rendelkező budai lakótelepek ingatlanjaiért 895 ezer forint/m2-t kértek az eladók. Budán és Pesten is 12–12 százalékos arányban voltak jelen az értékesített ingatlanok között a saját kerttel rendelkező házak, a legjelentősebb, 74 százalékos árkülönbség ennél az ingatlantípusnál jelentkezett: míg a pesti házak átlagosan 600 ezer forint körüli négyzetméteráron találtak tulajdonosra, addig Budán 1 millió forint feletti átlagot mért esetükben a Duna House.
A legmagasabb árszint a főváros mindkét oldalán egységesen az új projektek lakásainál mérhető: a 2024 negyedik negyedévében eladott új ingatlanokért átlagosan 2,1 millió forintos négyzetméterárat kellett fizetni Budán, míg a jóval szélesebb újlakás-kínálatot felvonultató pesti oldalon 1,3 millió forint körüli a lakásokért kért átlagos ár négyzetméterenként.
A beruházásösztönzésben is ki kell használni, hogy rendkívül Magyarország-barát az új washingtoni adminisztráció, és a legnagyobb amerikai cégeket is ösztönözni kell magyarországi befektetésekre – hívta fel a figyelmet Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.