Dorner Attila: Már nem az EFO a legolcsóbb megoldás

2025. 01. 22., 20:10

Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) hosszú ideje közkedvelt megoldás a magyar kis- és középvállalkozások körében. Azonban a 2025. február 1-jén életbe lépő változások jelentős hatással lesznek az EFO költségeire, ami számos vállalkozót arra késztethet, hogy alternatív megoldásokat keressen. Dorner Attila, a szövetkezeti foglalkoztatás szakértője, arról beszélt, miért van szükség új stratégiákra, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre.

Miért kell most alternatívát keresni az EFO helyett?

„Ez rendkívül aktuális kérdés” – kezdi Dorner Attila. „Február 1-től az EFO közterhei drasztikusan megnőnek: a munkáltatók által eddig fizetett napi 2900 forintos közteher 4400 forintra emelkedik. Ez több mint 50 százalékos drágulást jelent, ami komoly terhet ró a vállalkozásokra.” A szakértő szerint ez a változás arra kényszeríti a cégeket, hogy új megoldásokat találjanak, amelyek nemcsak költséghatékonyabbak, de hosszú távon is fenntarthatóbbak.

Milyen alternatívák léteznek az EFO-val szemben?

„Sokan nem is tudják, hogy vannak olcsóbb és hatékonyabb megoldások” – mondja Dorner. „A diákokat iskolaszövetkezetben, a nyugdíjasokat nyugdíjas szövetkezetben, a kisgyermekes szülőket pedig kisgyermekes szövetkezetben lehet foglalkoztatni. Ezekben az esetekben a munkáltatói költségek alacsonyabbak, mint az EFO esetében.” Egy konkrét példát is hoz: „Egy vállalkozás eddig hat diákot foglalkoztatott naponta EFO-ban. Februártól ez napi 26.400 forint közterhet jelentene (6×4400 forint). Ha ugyanezt a munkát iskolaszövetkezeten keresztül szervezik ki, a költség mindössze 14.304 forint lenne naponta. Ez több mint 12.000 forintos napi megtakarítást jelenthet, ami éves szinten akár milliós nagyságrendű különbséget eredményez.”

Hogyan érinti az éves 120 napos korlát a vállalkozásokat?

Az EFO másik jelentős hátránya az éves 120 napos korlátozás. „Ez azt jelenti, hogy egy munkavállaló maximum 120 napot dolgozhat egy évben EFO keretein belül” – magyarázza Dorner. „Ez különösen problémás azoknak a cégeknek, amelyek hosszú távon ugyanazokkal a munkavállalókkal szeretnének dolgozni.” A szövetkezeti foglalkoztatás ezzel szemben nem tartalmaz ilyen korlátozást, így sokkal stabilabb és kiszámíthatóbb megoldást kínál.

Miért nem használták eddig többen ezeket az alternatívákat?

„Egyszerűen azért, mert az EFO eddig elég jó volt. Az alacsony közteher és az egyszerű adminisztráció kényelmes megoldássá tette. Most azonban, hogy ezek a költségek drasztikusan emelkednek, itt az ideje átgondolni és váltani” – mondja Dorner.

Kiknek érdemes szövetkezeti foglalkoztatást választaniuk?

Dorner szerint gyakorlatilag minden olyan vállalkozásnak érdemes ezt fontolóra vennie, amely eddig EFO-ban foglalkoztatott embereket. Különösen ajánlja azoknak a cégeknek, akik diákokat, nyugdíjasokat vagy kisgyermekes szülőket alkalmaznak. „Például vendéglátóipari és kiskereskedelmi vállalkozásoknak, ahol sok diák dolgozik; rendezvényszervezőknek és raktározási cégeknek, ahol alkalmi munkaerőre van szükség; vagy gyártási és logisztikai cégeknek, ahol nyugdíjas munkaerőt alkalmaznak.”

Mit tegyenek azok a vállalkozók, akik nem akarnak napi 4400 forintot fizetni?

„Azonnal lépni kell!” – hangsúlyozza Dorner. „Javaslom minden vállalkozónak, hogy nézze át jelenlegi foglalkoztatási gyakorlatát és számolja ki a februártól várható többletköltségeket. Ha ez magasnak tűnik, akkor érdemes megvizsgálni a szövetkezeti foglalkoztatás lehetőségeit.” Szerinte most van itt az idő előre gondolkodni, és olcsóbb, biztonságosabb megoldást választani. „Ne fizessen feleslegesen napi 4400 forintot! Ha érdekli egy költséghatékonyabb megoldás, keressen meg minket – segítünk!” – hívja fel a figyelmet a szakértő.

Kapcsolat:

A szövetkezeti foglalkoztatás tehát nemcsak költséghatékony alternatíva az EFO-val szemben, hanem hosszú távon stabilitást és rugalmasságot is biztosít a magyar kkv-k számára. Az időben meghozott döntések most milliókat spórolhatnak meg a vállalkozások számára!

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 10., 12:10
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS