Helyzetkép a régiós bankszektorról: kedvezők a feltételek a további konszolidációhoz

2025. 02. 13., 14:10

A magas kamatkörnyezet miatti erős jövedelmezőség, a továbbra is elaprózódott kelet-közép-európai bankpiac és az akvizitív bankok stabil tőkepozíciója kedvező feltételeket teremt a piac további konszolidációjához a Deloitte szakértői szerint.

A Deloitte immár hetedik alkalommal tette közzé a kelet-közép-európai (KKE) banki fúziókról és felvásárlásokról szóló tanulmányát, amely átfogó képet nyújt a régió bankszektorának alakulásáról. Az elmúlt évek kihívásai –geopolitikai feszültségek és a makrogazdasági környezet változásai – ellenére a bankok továbbra is kiemelkedő ellenállóképességet mutattak. A 2024-es elemzés bemutatja, hogy a magas kamatkörnyezet miatti erős jövedelmezőség, a továbbra is elaprózódott KKE bankpiac és az akvizitív bankok stabil tőkepozíciója kedvező feltételeket teremtenek a piac további konszolidációjához.

2024-ben a közép-kelet-európai bankszektor csökkenő M&A tranzakciós aktivitást mutatott. A magas kamatkörnyezet és a szektor kiemelkedő profitabilitása csökkentette az eladási kényszert a kisebb, kevésbé hatékony szereplők esetében, emellett a szűkülő piaci likviditás jelentősen korlátozta az olcsó források rendelkezésre állását, megnehezítve az akvizíciók finanszírozását és attraktív árazását. Ennek ellenére a régió bankpiaci konszolidációja várhatóan folytatódik, mivel a méretgazdaságosságra való törekvés és a piaci pozíciók további erősítése továbbra is kulcsfontosságú stratégiai cél marad a régiós szereplőknek.

A Deloitte KKE Bankpiaci Akvizíciós Tanulmányának 7. kiadása átfogó képet nyújt a régió bankszektorának aktuális helyzetéről. A tanulmány bemutatja azokat a tényezőket, amelyek alakítják a banki tranzakciós piacot, beleértve a makrogazdasági környezetet és a bankpiaci trendeket. A tanulmány főbb megállapításai:

– Kelet-Közép-Európa gazdasága 2024-ben mérsékelt erősödést mutatott, növekedését azonban több külső és belső kihívás is korlátozhatja a jövőben. A geopolitikai konfliktusok, kereskedelmi feszültségek és az energia-piacok sebezhetősége mellett a kilátásba helyezett amerikai vámok tovább növelik a bizonytalanságot.

– A bankszektor jövedelmezősége 2023-2024-es időszakban rekord magas volt, melyet jelentősen támogatott a magas kamatkörnyezet és a jó portfólióminőség. Ezzel párhuzamosan a nemteljesítő hitelek aránya tovább csökkent, miközben a bankok tőkepozíciója régiós szinten továbbra is erős maradt.

– Historikusan az látható, hogy a legtöbb banki M&A tranzakció azokban az időszakokban történik, mikor a bankszektor jelentősebb nehézségekkel küzd, a kihívások pedig erodálják a gyengébb szereplők tőkepozícióját, akik így tranzakciós kényszerbe kerülnek. A bankszektor kiemelkedőnek mondható jövedelmezősége ennek megfelelően visszafogottabb M&A aktivitást eredményezett 2024-ben. Emellett a jegybankok inflációcsökkentő intézkedései révén jelentősen szűkült a piaci likviditás. A továbbra is elaprózódott régiós bankszektor konszolidációja azonban a mérethatékonyság és a piaci pozíciók további erősítése érdekében várhatóan a jövőben is folytatódik.


2024-ben régiós szinten ugyan némileg kevesebb banki M&A tranzakció történt, mint 2023-ban, de ezzel együtt is mozgalmas évünk volt. Tranzakcióinkon keresztül jól látjuk az eladói és vevői motivációkat, aminek alapján a régiós banki konszolidáció folytatására számítunk a következő időszakban is” – foglalta össze Márton Albert, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás partnere, a Portfolió Tranzakciós Tanácsadási Szolgáltatások (Portfolio Lead Advisory Services) közép-kelet-európai vezetője.

A magas kamatkörnyezet jelenleg két oldalról is visszafogja a banki M&A piacokat. Egyrészt a kevésbé hatékony szereplőknek is kedvező üzleti környezetet teremt, így azok nem kerülnek tranzakciós kényszerbe, másrészt megdrágítja az akvizíciós finanszírozást. A várt új monetáris lazítási ciklus így két oldalról is lendületet adhat a banki tranzakciós piacoknak" – mondta Csomor Csaba, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás igazgatója, a Deloitte Blokklánc és Digitális Eszközök terület (Blockchain & Digital Assets) közép európai vezetője.

A teljes tanulmány letölthető a Deloitte weboldaláról:
CEE_Banking_MA_Study_2025.pdf

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 19:10:00
Az Agroinform.hu legfrissebb felmérése szerint a legtöbben továbbra is elsősorban rekreációs tevékenységként tekintenek a kiskert gondozására, azonban a zöldség- és gyümölcsárak újbóli emelkedése miatt a hobbikertészek 70 százaléka számára anyagilag is fontos szerepe van a saját célra történő termelésnek.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS