Alig drágult tavaly a casco

2025. 02. 10., 09:10

Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint a személygépkocsikra 2024-ben megkötött teljes körű casco szerződések átlagdíja 208 300 forint volt, mindössze 1,7 százalékkal több, mint a 2023. évi 204 900 forint.

„Az autósok számára kedvező fejlemény, hogy a biztosítók alig érvényesítették díjaikban az alkatrészárak, illetve a rezsióradíjak emelkedését – mondta dr. Kozma Gábor, az Insura.hu vezérigazgatója. – Ráadásul tavaly 13 százalékkal több új autót helyeztek forgalomba, vagyis az új casco kötések között valamivel nagyobb volt a magasabb díjon megkötött szerződések aránya.”

Az új autók átlagos éves cascodíja 2023-ban 247 900 forint volt, ami 76 százalékkal magasabb, mint az évfordulós szerződésváltók 140 700 forintos éves összege. Azok az ügyfelek, akik használt autó vásárlásakor kötötték meg a casco biztosításukat, átlagosan 220 000 forintos díjat fizettek. Az online megkötött casco szerződések átlagos díja a teljes állomány átlagdíjánál 22 százalékkal volt alacsonyabb (162 100 forint), aminek két fő oka van: egyrészt ebben a körben szélesebb a kedvezmények köre, másrészt az online kötött casco mellé arányaiban kevesebben választanak kiegészítő biztosításokat.

A fenti átlagoktól az egyedi díjak akár jelentős mértékben is eltérhetnek. Az Insura.hu-nál a legmagasabb éves díjat, 3,2 millió forintot tavaly egy Ferrari üzemben tartója fizette.


A megkötött casco szerződések mellé a szerződők harmada köt valamilyen kiegészítő biztosítást is, közülük számosan több plusz fedezetet is igényelnek. Messze a leggyakoribb kiegészítő fedezet 2024-ben is az üvegkár-önrészbiztosítás volt, ez tette ki az összes ilyen szerződés 25 százalékát. Szintén igen népszerű az avulásmentes térítés (11 százalék), az autóban található értékes elektroakusztikus berendezések lopás- vagy más kárát fedező szolgáltatás (8 százalék) és a hibás tankolás biztosítása (7 százalék) is. Ezeken kívül főként defekt- és balesetbiztosítást, illetve assistance szolgáltatásokat választottak az ügyfelek.

Csekken már szinte senki nem fizet

Egy év alatt is jelentősen, 8-ról 5 százalékra tovább esett a csekkes befizetések részaránya, ami a különféle kártyás fizetési formák elterjedtsége mellett a csekk elhagyásával járó díjkedvezményeknek is köszönhető. Szintén a díjkedvezmény az oka, hogy a többség tavaly is egy összegben fizette be éves díját (51 százalék), ezt követte a negyedéves díjfizetés (36 százalék), megelőzve a havi és a féléves gyakoriságot.

Idősebb autókra is megéri casco biztosítást kötni

A hazai személygépkocsi-állomány folyamatosan öregszik, a KSH adatai szerint átlagos életkora 2024 közepére már elérte a 16 évet. Ezért is alakít ki egyre több biztosító olyan casco termékeket, amelyek a korosabb autóknak is megfelelő, hatékony fedezetet képes méltányos díj mellett nyújtani. Az Insura.hu adatai szerint a tavaly kötött casco biztosítások 22 százalékát 8 évnél idősebb járművekre kötötték – ez az arány 2023-ban még csupán 17 százalék volt.

A hazai autók négyötödét nem védi casco

„A magyar autóállomány elöregedése miatt a folyamatos biztosítói termékfejlesztés ellenére sem tapasztalható növekedés a casco biztosítással védett autók számában – mutatott rá az Insura.hu szakértője. – Továbbra is csupán a forgalomban lévő személyautóknak mindössze ötödére kötnek cascót, noha a lopáskárokra, a saját hibából bekövetkező töréskárokra, illetve az egyre gyakoribb elemi károkra (vihar, jégverés, áradás stb.) kizárólag egy ilyen biztosítás nyújt fedezetet.”

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS