A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa december 17-i ülésén nem változtatott az alapkamaton, amely így változatlanul 6,50 százalék. A kamatdöntést követően kiadott közleményben szerint a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a kamatcsökkentés további szüneteltetését indokolják.
A meghatározó gazdaságok várható kamatpályáit és jövőbeli költségvetési politikáit továbbra is bizonytalanság övezi; a fennálló geopolitikai feszültségek a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülésen keresztül növelik a felfelé mutató inflációs kockázatokat; előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt – állapítja meg az MNB közleménye, amely szerint az infláció 2025 januárjáig átmenetileg tovább emelkedik és a jegybanki toleranciasáv felett alakulhat, a dezinflációs trend ezt követően az első negyedév során újraindul.
A Monetáris Tanács decemberi Inflációs jelentése szerint a jegybank enyhén csökkentette idei inflációs prognózisát: a szeptemberben várt 3,5–3,9 százalékos sávról 3,6–3,7 százalékra módosította, míg a GDP növekedési előrejelzését 1,0–1,8 százalékról 0,3–0,7 százalékra rontotta. 2025-re a jegybank szakértői a szeptemberben várt 2,7–3,6 százaléknál magasabb, 3,3–4,1 százalékos átlagos inflációval és a korábbi 2,7–3,7 százalékos GDP-növekedés helyett 2,6–3,6 százalékkal számolnak.
„Az elmúlt hónapokban közölt üzenetek összességében nem változtak, mindössze a feltörekvő piacok szempontjából kedvezőtlenné váló környezet hangsúlyozásával egészültek ki. Ennek lecsapódását láthatjuk a forint árfolyamában is. Mindezek eredményeként egyelőre nem látni, mikor nyílhat lehetőség a következő kamatvágásra: elképzelhető, hogy ez a feladat már az új MNB-vezetésre marad” – írja kommentárjában Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.