Monetáris tanács

Itt találod az összes cikket a „monetáris tanács” témában!

6,5 százalékon hagyta az alapkamatot a monetáris tanács

6,5 százalékon hagyta az alapkamatot a monetáris tanács

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa december 17-i ülésén nem változtatott az alapkamaton, amely így változatlanul 6,50 százalék. A kamatdöntést követően kiadott közleményben szerint a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a kamatcsökkentés további szüneteltetését indokolják.
2022. 05. 31., 15:05
Az MNB 50 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 5,90 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.

2022. 04. 26., 17:12
Az MNB 5,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal, 5,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.

2022. 03. 22., 14:24
4,4 százalékra emelte az MNB a jegybanki alapkamatot

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal, 4,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.

2021. 12. 14., 15:21
Tovább emelkedett a jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és 80 bázisponttal 2,4 százalékra az egynapos betét kamatát; az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata 30 bázisponttal emelkedett 4,4 százalékra.

2021. 01. 13., 16:30
Folytatódik a Növekedési Kötvényprogram

A Monetáris Tanács a Növekedési Kötvényprogram keretösszegének 750 milliárd forintról 1150 milliárd forintra történő emeléséről döntött,

2020. 02. 25., 16:00
Lassan már 4 éve nem változik az alapkamat

A monetáris tanács legközelebb a márciusi Inflációs jelentés keretében fogja átfogóan értékelni a makrogazdasági folyamatokat, és arra alapozva határozza meg, milyen mértékű lépés szükséges az inflációs cél elérése érdekében.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS