Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
Jelentős áremelkedéssel reagált az erős vevői keresletre a fővárosi lakáspiac: a 2024-es tranzakciók alapján számított négyzetméterárhoz képest 6 százalékkal nőtt a budapesti ingatlanokért kért átlag, ami így most 996 ezer forint körül alakul a Duna House adatai szerint. Idén januárban és februárban a tavalyinál 21 százalékkal magasabb, átlagosan 74,8 millió forintos kiadást jelentett a lakásvásárlóknak a fővárosi otthonteremtés. Az átlagos ingatlanméret emellett a tavalyi 65 négyzetméterhez képest egy félszobával, vagyis hozzávetőlegesen 10 m2-rel bővült.
„A vártnál gyorsabb ütemben érte utol a fővárosi ingatlanpiacot az év eleji rekordérdeklődés hatása. A 2023-as árszinthez képest a tavalyi fellendülés egy teljes év alatt 7 százalékkal emelte meg a négyzetméterárakat, a januári-februári tranzakciók alapján számított átlag pedig már most közel ekkora drágulást mutat” – mondta Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese.
Eközben vannak olyan fővárosi területek, ahol a Duna House tranzakciós adatai szerint az átlagos négyzetméterár csaknem kétharmadáért is megoldható az ingatlanvásárlás: jelenleg a pesti oldal délkeleti peremkerületei, Rákosmente, Pestszentlőrinc és Pestszentimre, valamint Soroksár számít a legmegfizethetőbb lokációknak Budapesten, 700 ezer forint/m2 alatti átlaggal.
A XVII. és XXIII. kerületek emellett nemcsak a használt, hanem az újépítésű ingatlanokat keresők számára is megfizethetőbb alternatívát jelenthetnek: az idei első negyedéves adatok alapján Soroksár és Rákosmente 1–1,1 millió forintos négyzetméterár körül kínálja az új ingatlanokat, míg a fővárosi átlag 1,5 millió forintra rúg.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.