30 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő támogatás érkezik meg március végéig

2025. 03. 26., 19:20

Március végéig több mint 10 ezer mezőgazdasági termelő részesül a tavaly keletkezett káresemények után mintegy 30 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban; a kifizetéssel érintett összes terület nagysága meghaladja a 260 ezer hektárt.

2025-től a Közös Agrárpolitika Stratégiai terv módosításának köszönhetően az Agrárkár-enyhítési Alap már uniós forrással is bővült, amellyel a termelői befizetés és központi költségvetési hozzájárulás évente mintegy 10 milliárd forinttal egészült ki. Az uniós forrás bevonásával idén elegendő pénzeszköz áll rendelkezésre, így az agrárkár-megállapító szerv által megállapított jogos termelői igények teljes mértékben, visszaosztás nélkül kifizethetőek – olvasható az Agrárminisztérium közleményében.

2024-ben az aszály okozta a legjelentősebb károkat. A teljes kárenyhítési juttatás összegéből aszálykárra mintegy 25,6 milliárd forintot folyósít a Magyar Államkincstár.

A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság és a kárenyhítő támogatás összegének megállapításkor az államkincstár a 2023. november 1-től 2024. október 31-ig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, a kormányhivatalok által igazolt káreseményeket vette alapul

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS