2024 negyedik negyedévében átlagosan 4,3 százalékkal haladta meg a munkaerőköltség az Európai Unióban az egy évvel korábbi szintet, a növekedés mértéke 7 tagállamban volt nagyobb, mint 10 százalék – tájékoztatott az Eurostat.
A munkaerőköltség két fő összetevője: a bérköltségek és a béren kívüli költségek. Az EU egészét tekintve az Eurostat tájékoztatása szerint 2024 negyedik negyedévében az előbbi kategóriában 4,7 százalékos, az utóbbiban 3,0 százalékos volt az éves emelkedés. A versenyszférán kívül a munkaerőköltség uniós átlagban 4,1 százalékkal, a versenyszférában 4,4 százalékkal nőtt, utóbbin belül az iparban 4,9 százalékkal, az építőiparban 4,5 százalékkal, a szolgáltatások területén pedig 4,2 százalékkal. A nemzetgazdasági ágak közül uniós átlagban a bányászatban volt a legnagyobb az éves munkaerőköltség-emelkedés (+6,9 százalék), a legkisebb pedig az ingatlanügyek területén (+2,5 százalék).
2024 negyedik negyedévében a gazdaság egészét tekintve az előző év azonos negyedévéhez képest a legnagyobb mértékben Horvátországban (+14,0 százalék), Lengyelországban (+13,8 százalék), Romániában (+13,1 százalék), Bulgáriában (+12,8 százalék), Magyarországon (+11,7 százalék), Lettországban (+10,7 százalék) és Litvániában (+10,6 százalék) emelkedett a munkaerőköltség. Nem volt olyan tagállam, ahol (éves szinten) csökkenést regisztráltak volna, a legkisebb növekedéseket Luxemburgban (+0,8 százalék), Franciaországban (+1,9 százalék) és Belgiumban (+2,2 százalék) mérték.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.