Építőipar az EU-ban 2025. januárban: gyenge a magyar adat, de magyarázható

2025. 03. 20., 19:50

Decemberhez képest 0,2 százalékkal csökkent 2025. januárban az építőipari termelés volumene az Európai Unióban, az egy évvel korábbit ugyanakkor – szintén 0,2 százalékkal – meghaladta.

Az Eurostat tájékoztatása szerint 2025. januárban az építőipari ágazatok közül az épületek volumene 1,5 százalékkal, az egyéb építményeké 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a speciális szaképítés ágazatban ugyanakkor 0,2 százalékos visszaesést regisztráltak.

Az unió statisztikai hivatalát tájékoztató tagállamok közül éves összevetésben a legdinamikusabban a szlovéniai építőipar nőtt januárban (+10,7 százalék), megelőzve a szlovák (+8,5 százalék) és a cseh (+8,4 százalék) adatot. A legnagyobb éves visszaeséseket Magyarországon (mínusz 9,6 százalék), Franciaországban (mínusz 7,1 százalék) és Svédországban (mínusz 6,1 százalék) mérték.

A súlyos(nak tűnő) magyarországi éves visszaesést az erős bázis magyarázza: 2024 első hónapjában az építőipari termelés volumene kiugróan nagy volt, az előző havit 10,2 százalékkal, az egy évvel korábbit 17,2 százalékkal haladta meg.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 20., 15:20
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.
2025-03-20 10:05:00
Az EKD rendelet módosításának célja a magas hozzáadott értékű beruházások megvalósításának támogatása, a helyi beszállítókkal való együttműködés és a környezetterhelés csökkentése. Ezzel összhangban beruházási támogatás esetében bővül a támogatási döntés során figyelembe veendő szempontok köre, és átalakul a kötelezettségvállalások rendszere is – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS