Hamarosan módosul az EKD rendelet: fókuszban a K+F, a versenyképesség és a beszállítói együttműködés

2025. 03. 20., 10:05

2025. március 13-án a Külgazdasági és Külügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet (EKD rendelet) legújabb tervezetét, amire 2025. március 21-ig várják az észrevételeket.

Az itt elérhető tervezet alapján az EKD [„Egyedi KormányDöntés”] rendelet módosításának célja a magas hozzáadott értékű beruházások megvalósításának támogatása, a helyi beszállítókkal való együttműködés és a környezetterhelés csökkentésének ösztönzése. Ezzel összhangban beruházási támogatás esetében bővül a támogatási döntés során figyelembe veendő szempontok köre, és átalakul a kötelezettségvállalások rendszere ishívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

Az eszközalapú beruházások kapcsán nyújtott támogatások esetében bizonyos helyszíneken tovább csökkenne a jogosultsági küszöb: az ország egyes részein már 2 millió eurós elszámolható költség mellett is lehetőség lenne támogatás igénylésére. A minimum beruházási érték az alábbiak szerint módosulhat az ország egyes részein:
– 2 millió euró: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Baranya, Somogy, Tolna és Zala vármegyék vármegyeszékhelynek nem minősülő településein;
– 3 millió euró: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyék járásszékhelynek nem minősülő településein;
– 5 millió euró: Salgótarjánban, Miskolcon, Nyíregyházán, Békéscsabán, Pécsett, Kaposváron, Szolnokon, vagy Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyék járásszékhelynek minősülő településein,
– 10 millió euró: Győr, Székesfehérvár, Tatabánya, Szekszárd, Kecskemét, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg, Debrecen, Szeged és Eger településeken.

A fentieken túl a vállalások rendszere jelentősen átalakulna, a kötelező létszámfenntartás már csak új munkahelyteremtés vállalása kapcsán kerülne előírásra. Jogosultsági feltétel lenne legalább 5 millió euró többlet bértömeg és 25 millió euró többlet árbevétel teljesítése a monitoring időszak során, illetve a beruházó választása szerint további vállalásokat is várhatóan kötelező lesz tenni: létszámra vetített egy főre jutó bértömeg vagy egy főre jutó árbevétel növelését, vagy minimum 25 új munkahely teremtését. Ezen felül legalább két vállalás teljesítését kell választani új K+F munkahelyek teremtése, vagy a közvetlen K+F költségek növelése, vagy a legfeljebb 100 km távolságban üzemelő beszállítók aránya, vagy a HIPA beszállítófejlesztési tevékenységeiben történő együttműködés, vagy a beruházó által előállított megújuló energia használata vagy a duális képzés/hallgatói munkaszerződés/szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek létszámának növelése kapcsán. Az egyes vállalási kritériumokra minimum jogosultsági feltételeket is előírnak.

Regionális szolgáltatóközpontok esetén továbbra is előírás legalább 25 új munkahely teremtése.

A beruházások megvalósítása során a főberuházás mellett kiegészítő energetikai beruházásra várhatóan a jövőben is lesz lehetőség, a megújulóenergia-termelés vagy -tárolás mellett akár megújuló hidrogén előállításához vagy tárolásához, vagy ezek bármilyen kombinációjához igényelhető támogatás.

Az eddigiektől eltérően lehetőség lenne támogatási előleg nyújtására a kis- és középvállalkozások részére a támogatás összegének legfeljebb 25 százalékáig.

Képzési támogatás

Nagymértékű könnyítés, hogy ezentúl nem lenne szükség kapcsolódó termelő beruházás megvalósítására vagy SSC esetében új munkahelyteremtésre a képzési támogatás igényléséhez.

A továbbiakban csak legalább 100 főt elérő középvállalkozás (közvetlen anyavállalat létszámát is beszámítva) vagy nagyvállalat részére nyújtható képzési támogatás egyedi minisztériumi döntés alapján. Új belépési feltétel lenne, hogy a képzési programban résztvevők számának el kell érnie a 25 főt, az elszámolható költségeknek pedig a 250 ezer eurót. A képzési projekt maximális hossza az eddigi 24 hónapról 36 hónapra nőne.

K+F támogatás

Jelentős könnyítés a kisebb vállalkozások számára, hogy a korábbi 100 helyett már az 50 fős létszámot elérő vállalkozások is igényelhetik (a közvetlen anyavállalat létszámát is beszámítva).

A projektek elbírálásánál előnyt jelenthet a javasolt változás értelmében, hogy mostantól magyar elsőbbségű európai vagy európai elsőbbségű nemzetközi szabadalmi bejelentés tételére is lehet vállalást tenni. Ez esetben a szabadalmi bejelentések száma alapján adott támogatási rész folyósítására a szabadalmi bejelentést követően kerülhet sor.

További támogatási jogcímek esetében is várhatóak változások, például profitrepatriáláson alapuló támogatás várhatóan akár az idén megkezdett beruházások esetén is igényelhető lesz, illetve eredményalapú támogatás induló vállalkozás esetén legalább 50 új munkahely teremtése esetén igényelhető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 18., 10:40
Mintegy 17 milliárd forint keretösszegű kockázati tőkealap indult az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures kezelésében; az európai uniós forrásból megvalósuló tőkealap a korai fázisban lévő, technológiai vagy üzleti innovációval rendelkező hazai startupokat célozza meg – tájékoztatott Hradszki László, a Hiventures Zrt. vezérigazgatója.
2026-02-17 13:15:00
A 2025-ös év látványos élénkülése és az árak emelkedése után 2026 a stabilizáció és a megfontoltabb vevői magatartás jegyében kezdődött az ingatlanpiacon – írják friss elemzésükben a Duna House szakértői. Bár az adásvételek többsége továbbra is alkuval zárul, a licithelyzetek nem tűntek el, csupán átalakultak: a vevők ma már csak a kiemelkedő minőségű vagy egyedi adottságú ingatlanokért készek a kért ár felett fizetni.
2026-02-17 11:20:00
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság és a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok 2026-ban is országosan ellenőrzik a hagyományos kereskedelmi egységeket. Az ellenőrzések célja a fogyasztók anyagi érdekeinek megerősített védelme, valamint a megtévesztő árfeltüntetési és értékesítési gyakorlatok visszaszorítása.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS