Hamarosan módosul az EKD rendelet: fókuszban a K+F, a versenyképesség és a beszállítói együttműködés

2025. 03. 20., 10:05

2025. március 13-án a Külgazdasági és Külügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet (EKD rendelet) legújabb tervezetét, amire 2025. március 21-ig várják az észrevételeket.

Az itt elérhető tervezet alapján az EKD [„Egyedi KormányDöntés”] rendelet módosításának célja a magas hozzáadott értékű beruházások megvalósításának támogatása, a helyi beszállítókkal való együttműködés és a környezetterhelés csökkentésének ösztönzése. Ezzel összhangban beruházási támogatás esetében bővül a támogatási döntés során figyelembe veendő szempontok köre, és átalakul a kötelezettségvállalások rendszere ishívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

Az eszközalapú beruházások kapcsán nyújtott támogatások esetében bizonyos helyszíneken tovább csökkenne a jogosultsági küszöb: az ország egyes részein már 2 millió eurós elszámolható költség mellett is lehetőség lenne támogatás igénylésére. A minimum beruházási érték az alábbiak szerint módosulhat az ország egyes részein:
– 2 millió euró: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Baranya, Somogy, Tolna és Zala vármegyék vármegyeszékhelynek nem minősülő településein;
– 3 millió euró: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyék járásszékhelynek nem minősülő településein;
– 5 millió euró: Salgótarjánban, Miskolcon, Nyíregyházán, Békéscsabán, Pécsett, Kaposváron, Szolnokon, vagy Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyék járásszékhelynek minősülő településein,
– 10 millió euró: Győr, Székesfehérvár, Tatabánya, Szekszárd, Kecskemét, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg, Debrecen, Szeged és Eger településeken.

A fentieken túl a vállalások rendszere jelentősen átalakulna, a kötelező létszámfenntartás már csak új munkahelyteremtés vállalása kapcsán kerülne előírásra. Jogosultsági feltétel lenne legalább 5 millió euró többlet bértömeg és 25 millió euró többlet árbevétel teljesítése a monitoring időszak során, illetve a beruházó választása szerint további vállalásokat is várhatóan kötelező lesz tenni: létszámra vetített egy főre jutó bértömeg vagy egy főre jutó árbevétel növelését, vagy minimum 25 új munkahely teremtését. Ezen felül legalább két vállalás teljesítését kell választani új K+F munkahelyek teremtése, vagy a közvetlen K+F költségek növelése, vagy a legfeljebb 100 km távolságban üzemelő beszállítók aránya, vagy a HIPA beszállítófejlesztési tevékenységeiben történő együttműködés, vagy a beruházó által előállított megújuló energia használata vagy a duális képzés/hallgatói munkaszerződés/szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek létszámának növelése kapcsán. Az egyes vállalási kritériumokra minimum jogosultsági feltételeket is előírnak.

Regionális szolgáltatóközpontok esetén továbbra is előírás legalább 25 új munkahely teremtése.

A beruházások megvalósítása során a főberuházás mellett kiegészítő energetikai beruházásra várhatóan a jövőben is lesz lehetőség, a megújulóenergia-termelés vagy -tárolás mellett akár megújuló hidrogén előállításához vagy tárolásához, vagy ezek bármilyen kombinációjához igényelhető támogatás.

Az eddigiektől eltérően lehetőség lenne támogatási előleg nyújtására a kis- és középvállalkozások részére a támogatás összegének legfeljebb 25 százalékáig.

Képzési támogatás

Nagymértékű könnyítés, hogy ezentúl nem lenne szükség kapcsolódó termelő beruházás megvalósítására vagy SSC esetében új munkahelyteremtésre a képzési támogatás igényléséhez.

A továbbiakban csak legalább 100 főt elérő középvállalkozás (közvetlen anyavállalat létszámát is beszámítva) vagy nagyvállalat részére nyújtható képzési támogatás egyedi minisztériumi döntés alapján. Új belépési feltétel lenne, hogy a képzési programban résztvevők számának el kell érnie a 25 főt, az elszámolható költségeknek pedig a 250 ezer eurót. A képzési projekt maximális hossza az eddigi 24 hónapról 36 hónapra nőne.

K+F támogatás

Jelentős könnyítés a kisebb vállalkozások számára, hogy a korábbi 100 helyett már az 50 fős létszámot elérő vállalkozások is igényelhetik (a közvetlen anyavállalat létszámát is beszámítva).

A projektek elbírálásánál előnyt jelenthet a javasolt változás értelmében, hogy mostantól magyar elsőbbségű európai vagy európai elsőbbségű nemzetközi szabadalmi bejelentés tételére is lehet vállalást tenni. Ez esetben a szabadalmi bejelentések száma alapján adott támogatási rész folyósítására a szabadalmi bejelentést követően kerülhet sor.

További támogatási jogcímek esetében is várhatóak változások, például profitrepatriáláson alapuló támogatás várhatóan akár az idén megkezdett beruházások esetén is igényelhető lesz, illetve eredményalapú támogatás induló vállalkozás esetén legalább 50 új munkahely teremtése esetén igényelhető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS