Kiva-módosítások: mennyiségi helyett minőségi változás

A 2026-tól tervezett változások szerint az eddigi 3 milliárd forintos korlát helyett 6 milliárd forintos árbevételig lehet a kisvállalati adót (kiva) választani, az adóalanyiság megszűnése pedig az eddigi 6 milliárd helyett 12 milliárd forintos határnál fog bekövetkezni. Az alkalmazottak számára vonatkozó „határérték” szintén emelkedik, az eddigi 50-ről 200 főre.

A jelenlegi adatok szerint már százezres a kiva szerint adózó cégek száma Magyarországon. Ezt támogatta, hogy a kiva feltételeit folyamatosan javították, az adókulcs például 2022-ben 10 százalékra csökkent – jegyezte meg Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

A Niveus adatai szerint 298 cég rendelkezik 3 milliárd forintot meghaladó, de 6 milliárd forintot el nem érő árbevétellel. Ők mindenképpen gondolkodhatnak majd a kiva adózásba való belépésben, amennyiben a létszámadatuk sem haladja majd meg a törvényben rögzített szintet. Ugyanakkor nem csak ők, de azok vállalkozások is beléphetnek ebbe az adózásba, amelyek eddig azért nem tehették meg, mert valamely mutatójuk (árbevétel, mérlegfőösszeg, létszám) már meghaladta a belépési küszöböt:
– ha egy vállalkozás 1 milliárd forint árbevétellel és 5 milliárd forint mérlegfőösszeggel rendelkezik, most még nem választhatja a kivát, de a módosítás után igen;
– ha egy vállalat 2 milliárd forint árbevétellel, ugyanekkora mérlegfőösszeggel és 58 alkalmazottal működik, most még nem, de jövőre már szintén beléphet a kivába az új szabályozás életbe lépésével;
– apcsolt vállalkozások is érintettek lehetnek, amennyiben bármelyik cég, amelyik eddig kizárt volt, jogosulttá válik.

A Niveus szerint a változás nem érint nagyon sok céget, a várakozások szerint a jelenleg a kivában lévő cégek számának csupán az 1–2 százalékát érheti el az érintett cégek száma. A kilépési határ növelése további cégek számára teszi hosszabb távon fenntarthatóvá a kiva szerinti adózást. Mindez különösen fontos lehet a közepes méretű vállalkozások számára, amelyeket a kormány kiemelten támogatni kíván. A változás tehát főleg nem mennyiségi, hanem inkább minőségi szempontból lehet jelentős lépés a magyar adórendszerben, hiszen a nagyobb, de még nem multinacionális cégek versenyképességét is erősítheti.