Kiva-módosítások: mennyiségi helyett minőségi változás

2025. 03. 20., 11:40

A tervezett módosítás nem mennyiségi, hanem inkább minőségi szempontból lehet jelentős lépés a magyar adórendszerben, hiszen erősítheti a nagyobb, de még nem multinacionális cégek versenyképességét – írják a Niveus szakértői.

A 2026-tól tervezett változások szerint az eddigi 3 milliárd forintos korlát helyett 6 milliárd forintos árbevételig lehet a kisvállalati adót (kiva) választani, az adóalanyiság megszűnése pedig az eddigi 6 milliárd helyett 12 milliárd forintos határnál fog bekövetkezni. Az alkalmazottak számára vonatkozó „határérték” szintén emelkedik, az eddigi 50-ről 200 főre.

A jelenlegi adatok szerint már százezres a kiva szerint adózó cégek száma Magyarországon. Ezt támogatta, hogy a kiva feltételeit folyamatosan javították, az adókulcs például 2022-ben 10 százalékra csökkent – jegyezte meg Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

A Niveus adatai szerint 298 cég rendelkezik 3 milliárd forintot meghaladó, de 6 milliárd forintot el nem érő árbevétellel. Ők mindenképpen gondolkodhatnak majd a kiva adózásba való belépésben, amennyiben a létszámadatuk sem haladja majd meg a törvényben rögzített szintet. Ugyanakkor nem csak ők, de azok vállalkozások is beléphetnek ebbe az adózásba, amelyek eddig azért nem tehették meg, mert valamely mutatójuk (árbevétel, mérlegfőösszeg, létszám) már meghaladta a belépési küszöböt:
– ha egy vállalkozás 1 milliárd forint árbevétellel és 5 milliárd forint mérlegfőösszeggel rendelkezik, most még nem választhatja a kivát, de a módosítás után igen;
– ha egy vállalat 2 milliárd forint árbevétellel, ugyanekkora mérlegfőösszeggel és 58 alkalmazottal működik, most még nem, de jövőre már szintén beléphet a kivába az új szabályozás életbe lépésével;
– apcsolt vállalkozások is érintettek lehetnek, amennyiben bármelyik cég, amelyik eddig kizárt volt, jogosulttá válik.

A Niveus szerint a változás nem érint nagyon sok céget, a várakozások szerint a jelenleg a kivában lévő cégek számának csupán az 1–2 százalékát érheti el az érintett cégek száma. A kilépési határ növelése további cégek számára teszi hosszabb távon fenntarthatóvá a kiva szerinti adózást. Mindez különösen fontos lehet a közepes méretű vállalkozások számára, amelyeket a kormány kiemelten támogatni kíván. A változás tehát főleg nem mennyiségi, hanem inkább minőségi szempontból lehet jelentős lépés a magyar adórendszerben, hiszen a nagyobb, de még nem multinacionális cégek versenyképességét is erősítheti.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 20., 15:20
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS