A korábbi évekhez hasonlóan a cégek többsége 2024-ben is megvalósította az ígért bérfejlesztést, sőt, végül többen emeltek a fizetéseken, mint ahányan eredetileg tervezték. Az idei évre vonatkozó prognózisokban azonban már szerényebb tervek láthatóak: tízből csak hat munkáltató kalkulál emeléssel, átlagosan 8,4 százalékossal – derült ki a Profession.hu friss munkáltatói felméréséből.
A magyarországi vállalatok idei évre vonatkozó bérfejlesztési terveit vizsgálta legfrissebb kutatásában a Profession.hu. Az állásportál januári felmérésében 440 vállalati partnerét kérdezte meg a tavaly végbement bérfejlesztéseikről és a 2025-re vonatkozó terveikről.
Januárban a cégek 60 százaléka nyilatkozta, hogy béremelést tervez 2025-ben. „Idén is többségben vannak a béremeléssel számolók, ráadásul az elmúlt évek tapasztalatai alapján az esztendő során várhatóan ennél még többen lesznek. A tavalyi eredményeket nézve például +10 százalékpont volt az eltérés a terv és a tény között a bérfejlesztők arányában, vagyis végül a válaszadók 73 százaléka döntött a fizetésemelés mellett" – hívja fel a trendre a figyelmet Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
Az átlagnál magasabb arányban vannak a fizetésemelést tervező vállalatok között a 10 milliárd forint feletti árbevételű társaságok. Összességében elmondható, hogy a nagyobb cégek nagyobb arányban terveznek béremelést idén, de alacsonyabb mértékben, mint a bérfejlesztő kisebb méretű cégek.
Bár tavaly a prognosztizáltnál több helyen került sor a fizetések emelésére, annak mértéke végül a tervezett 12,5 százaléknál kisebb lett (átlagosan 10,1 százalék), az idén pedig még ennél is szerényebbel kalkulálnak a munkáltatók (átlagosan 8,4 százalék). A 10 milliárd forint árbevétel feletti és a 300 főnél több foglalkoztatottal működő nagyvállalatok átlagosan 5 százalékos, míg a kelet-magyarországi (átlag 10,4 százalék) és a kizárólag fizikai munkát végzőket (átlag 11,6 százalék) foglalkoztatók jelentősen magasabb bérfejlesztéssel számolnak.
„A korábbi évek tapasztalatai alapján az aktuális vállalati előrejelzésekből látható, hogy a tavalyi nagyobb bérfejlesztési hullámot 2025-ben egy visszafogottabb fogja követni. A munkavállalók részéről azonban erősebb az igény a fizetésemelésre, de tízből hatan már most úgy vélik, hogy ennek mértéke elmarad majd az elvárásuktól. Ez nagy kihívást fog jelenteni a munkaerőpiaci szereplők számára” – mondta Dencső Blanka.
Azoknál a cégeknél, ahol tavaly volt és idén is várható bérfejlesztés, 11 százaléka magasabb, 51 százalék a pedig alacsonyabb mértékű fizetésemeléssel számol az előző évhez képest. A bérfejlesztéssel tervező munkáltatók körében tízből hét helyen általános, a cég egészére vonatkozóan számolnak az emeléssel.
Folyamatosan csökken azon munkáltatók aránya, amelyek növelnék a béren kívüli juttatások keretösszegét. Több mint ötödük (22 százalék) viszont emelne a keretösszegen (ezek aránya 2023-ban 29 százalék, 2024-ben 25 százalék volt), mégpedig átlagosan 7 százalékkal. A túlnyomó többség (73 százalék) viszont nem fog változtatni. A Profession.hu felmérése a béren kívüli juttatások emelése mögött meghúzódó okokra is kitért: a legtöbb esetben idén is a jelenlegi munkavállalóik megtartását (74 százalék), illetve az új szakemberek megszerzését (30 százalék) jelölték meg. Az emeléssel – az elmúlt két évhez hasonlóan – az inflációt és a kedvezőtlen gazdasági helyzetet kívánják kompenzálni – ez utóbbit az előző évhez képest most 7 százalékkal többen említették. A vállalatok 4 százaléka ugyanakkor csökkenteni fogja ezt a juttatási csomagot, aktuális számításaik szerint átlagosan 8 százalékkal.
A HIPA munkáját és hazánk befektetési környezetét negyedik alkalommal ismerték el az Annual Investment Meeting éves kongresszusán Dubajban, idén már Európa legjobb befektetési ügynökségeként.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.