Béremelés, tizenharmadik havi fizetés: mit terveznek a magyar kkv-k?

2025. 03. 03., 17:15

A cégvezetők közel háromnegyede növekvő bérekkel számol, és közel egyötödük kalkulál úgy, hogy ad munkavállalóinak 13. havi fizetést vagy prémiumot a következő 12 hónapban – derült ki a K&H kkv bizalmi index 2024. negyedik negyedévi kutatási adataiból.

A K&H kkv bizalmi index 2024. harmadik negyedévi adatai alapján a kkv-k vezetőinek közel háromnegyede számol úgy, hogy a következő egy évben emelkedni fognak a munkavállalói bérek. Érdekesség, hogy az elmúlt két évben nagyjából félévente volt egy-egy kisebb csökkenés a béremeléssel számolók körében, amikor arányuk visszasüllyedt a megkérdezettek kétharmadára, ezt leszámítva 70 és 75 százalék között mozog a növekvő bérrel számolók aránya, a legfrissebb adatok alapján jelenleg 71 százalékon áll a mutató. Noha a csökkenő bérekkel számolók aránya 2022 első negyedéve óta egyszer sem érte el az 5 százalékot, a változatlan bérekkel kalkulálók körében nagyobb volt a szórás: 21 és 32 százalék között változott az érték, jelenleg 28 százalékon áll, ami négy pontos emelkedés az előző negyedévhez viszonyítva.

„A jelenlegi gazdasági környezetben idén a legtöbb cégvezető tervezhet mind a bérek emelésével, mind pedig a béren kívüli juttatásokkal. Az emelkedő inflációs környezetben ez komoly segítséget jelenthet a munkavállalóiknak” – mondta el az eredmények kapcsán Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketing vezetője.

A kkv döntéshozók kétötöde tervez valamilyen – egy vagy akár többféle – béren kívüli juttatást adni a munkavállalóinak ebben az évben. A 2023-as év vége óta töretlenül a 13. havi fizetés vagy jutalom számít a legnépszerűbb juttatási formának a kkv-k körében, az elmúlt negyedévhez képest minimálisan, két százalékponttal emelkedett is a mutató. Jelenleg a megkérdezettek 17 százaléka tervezi adni, ami közelíti a tavaly nyáron mért értéket. A második legnépszerűbb juttatási forma holtversenyben a SZÉP kártya, valamint a törvényileg előírt utazási költségtérítés 11–11 százalékkal, ami egyben azt is jelenti, hogy a SZÉP kártya népszerűsége az előző negyedéves kisebb csökkenés után visszatért arra a szintre, amit 2023 ősze óta stabilan tartott. A toplista harmadik helyén pedig a cégek saját döntései alapján adott utazási támogatások állnak 9 százalékkal.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 10., 12:10
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS