Több mint 2000-rel csökkent a hazai cégállomány 2025 elején

2025. 03. 21., 15:10

A cégmegszűnések száma nem nőtt februárban, a cégeljárások adatai azt mutatják, hogy lassulhat a vállalkozások számának csökkenése – derül ki az OPTEN elemzéséből.

Február végére az OPTEN adatai szerint több mint 1200 vállalkozás tűnt el a piacról, így az év eleje óta a cégállomány már több mint kétezerrel csökkent. A cégalapítások száma változóan alakult, januárban közel 2000 új cég jött létre, ami 500-zal több, mint egy évvel korábban, februárban azonban már 700-zal kevesebb új vállalkozás alakult, mint 2024 februárjában.

A megszűnések száma stagnálni látszik, februárban kb. 3200 cég fejezte be működését. Az év első két hónapjában ez 600-zal kevesebb megszűnést jelentett, mint egy évvel korábban, de az új cégalapítások száma továbbra sem ellensúlyozza a piacról eltűnő vállalkozásokat.

A vállalkozások számának csökkenése mögött több tényező is állhat. A magas kamatkörnyezet korlátozza az új beruházásokat, a fogyasztási szokások átalakulása pedig kihívások elé állítja a piacra lépő vállalkozásokat. Az adózási és jogszabályi változások szintén befolyásolhatják a vállalkozói döntéseket.

A februári cégeljárások számai kedvezőbb képet festenek, mint tavaly ilyenkor: kevesebb felszámolás, kényszertörlés és végelszámolás történt. Januárban kiugróan magas volt az eljárások száma (közel ötezer), februárban azonban már nem érte el a 3,5 ezret sem, ami a „tisztulási folyamat” lassulását jelezheti. „Ha ez a tendencia folytatódik, a vállalkozások számának csökkenése mérséklődhet” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Összességében a vállalkozói szektor átalakulása folytatódik: a megszűnések száma nem nő, de az új cégbejegyzések sem tudják pótolni a piacról eltűnő vállalkozásokat. A következő hónapokban meghatározó lesz, hogy a gazdasági stabilizáció és a vállalkozói bizalom erősödése valóban kedvezőbb feltételeket teremt-e a cégalapítások számára – vélik az OPTEN szakértői.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS