Az EU-ban átlagosan 0,1 százalékkal, Magyarországon 4,0 százalékkal emelkedtek az ipari árak 2024 decemberében

2025. 02. 05., 20:15

Az előző hónaphoz képest átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek az ipari termelői árak 2024 decemberében az Európai Unióban, az egy évvel korábbi szintet pedig 0,1 százalékkal haladták meg.

Az Eurostat tájékoztatása szerint 2024 utolsó hónapjában az EU egészét tekintve a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek a termelői árak éves összevetésben, az energia 1,4 százalékkal olcsóbb lett, a gépek és berendezések gyártói 1,6 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek gyártói 0,8 százalékkal, a nem tartós fogyasztási cikkek gyártói 1,9 százalékkal adták drágábban a termékeiket, mint 2023 decemberében. (Az energiaszektoron kívül átlagosan 1,0 százalékos volt az áremelkedés.)

A tagállamok közül (a belföldi értékesítésben) a legnagyobb éves termelőiár-emelkedést Írországban regisztrálták (+11,1 százalék), a „drágulás-versenyben a további sorrend: Bulgária (+6,6 százalék) , Dánia (+4,7 százalék lett), Magyarország (+4,0 százalék). A termelői árak átlagos szintje Szlovákiában (mínusz 17,0 százalék), Luxemburgban (mínusz 4,2 százalék) és Franciaországban (mínusz 3,8 százalék) csökkent a legnagyobb mértékben 2023. decemberhez viszonyítva.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS