Kartellel okozott kár megtérítése: kizárhatja-e a nemzeti szabályozás a csoportos behajtási keresetet?

2025. 02. 03., 11:25

Veszélyeztetheti az uniós jog tényleges érvényesülését, ha megtiltják a csoportos behajtás iránti olyan keresetet, amelyet valamely jogi szolgáltató indít olyan kártérítési igények alapján, amelyeket nagyszámú károsult engedményezett rá – mondta ki friss ítéletében az Európai Unió Bírósága.

Az uniós jog bármely személy számára lehetővé teszi, hogy kártérítést követeljen azért a kárért, amelyet a versenyjog megsértése okozott neki. Az egyes tagállamok feladata meghatározni e jog gyakorlásának részletes szabályait, tiszteletben tartva többek között a tényleges érvényesülés elvét. Veszélyeztetheti az uniós jog tényleges érvényesülését az, ha megtiltják a csoportos behajtás iránti olyan keresetet, amelyet valamely jogi szolgáltató indít olyan kártérítési igények alapján, amelyeket nagyszámú károsult engedményezett rá. Így van ez akkor, ha a nemzeti jog nem biztosít semmilyen egyéb kollektív lehetőséget az egyéni követelések összevonására, az e kártérítési igény érvényesítésére irányuló egyéni keresetindítás pedig lehetetlennek vagy rendkívül nehéznek bizonyul – olvasható az Európai Unió Bíróságának a C-253/23. sz. ügyben 2025. január 28-án kihirdetett ítéletéről kiadott közleményben.

Harminckét németországi, belgiumi és luxemburgi székhelyű fűrészüzem azt állítja, hogy kár érte őket egy olyan kartell folytán, amellyel Észak-Rajna-Vesztfália tartomány (Németország) legalább 2005. június 28. és 2019. június 30. között túlzott árakat számított fel az e tartományból származó hengeres faanyag ezen fűrészüzemek részére történő értékesítése során.

Mindegyik érintett fűrészüzem az ASG 2 társaságra engedményezte a kártérítéshez való jogát. E társaság a német jogszabályok értelmében vett „jogi szolgáltatóként” csoportos kártérítési keresetet indított a tartomány ellen egy német bíróság előtt. E társaság saját nevében és saját költségén, de a fűrészüzemek javára, sikerdíj ellenében jár el. A tartomány vitatja az ASG 2 kereshetőségi jogát. Azt állítja, hogy a német szabályozás – ahogyan azt bizonyos nemzeti bíróságok értelmezik – nem jogosítja fel e szolgáltatót arra, hogy a versenyjog megsértésének kontextusában csoportos behajtási keresetet indítson.

A német bíróság szerint a csoportos behajtási kereset képezi Németországban az egyetlen olyan kollektív eljárási mechanizmust, amely kartellügyekben lehetővé teszi a kártérítéshez való jog tényleges érvényesítését. Ennélfogva e bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy ellentétes-e az uniós joggal valamely nemzeti szabályozás olyan értelmezése, amely megakadályozza a kartell károsultjait abban, hogy ilyen típusú keresetet indítsanak.

Ítéletében a Bíróság emlékeztet arra, hogy az uniós jog minden olyan személy számára, akit a versenyjog megsértése folytán kár ért, biztosítja a jogot ahhoz, hogy e kár teljes megtérítését követelje. Kártérítési keresetet indíthat akár közvetlenül az e joggal rendelkező személy, akár pedig olyan harmadik személy, akire e jogot engedményezték. Az uniós jog azonban nem szabályozza a versenyjog megsértésével okozott kár megtérítéséhez való jog gyakorlásának módjait. Következésképpen ezeket az egyes tagállamok feladata meghatározni, tiszteletben tartva többek között a tényleges érvényesülés elvét.

A Bíróság szerint a szóban forgó ügyben a német bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a nemzeti jogszabályok olyan értelmezése, amely megtiltja a kartell által okozott károknak a szóban forgó csoportos kereset útján történő megtéríttetését, megfelel-e a tényleges érvényesülés követelményének. Ha e bíróság esetleg arra a következtetésre jut, hogy (i) a német jog nem rendelkezik semmilyen egyéb kollektív igényérvényesítésről, amely lehetővé tenné e kártérítési jog tényleges érvényesülésének biztosítását, (ii) az egyéni kereset pedig lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszi e jog gyakorlását, és sérti a hatékony bírói jogvédelmet, akkor a német bíróságnak meg kell állapítania az uniós jog megsértését. Ebben az esetben pedig arra kell törekednie, hogy a nemzeti jogszabályi rendelkezéseket az uniós joggal összhangban értelmezze. Amennyiben ez az értelmezés lehetetlennek bizonyul, a német bíróságnak mellőznie kell azon nemzeti jogszabályi rendelkezések alkalmazását, amelyek tiltják a szóban forgó egyéni kártérítési követelések csoportos kereset útján történő érvényesítését – szögezi le a Bíróság.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 23., 15:05
Az elmúlt évekhez képest felélénkült a kereslet az új építésű ingatlanok iránt, ez is az oka annak, hogy idén rendkívüli mértékben drágultak a lakóparki ingatlanok. A zenga.hu adatai szerint Budapesten átlagosan 1,9 millió forintért hirdetik az új építésű ingatlanok négyzetméterét, ám az exkluzív budai ingatlanok esetében ennek többszörösét kérik el.
2025-04-24 20:05:00
A fenntarthatósági szempontok ma már nem csupán a környezetvédelemről és a szabályozási megfelelésről szólnak. A „Social” pillér ugyanolyan kulcsfontosságú: a vállalatok felelőssége nemcsak a környezeti hatások csökkentése, hanem az igazságos, befogadó és támogató munkahelyi kultúra megteremtése is. A sokszínűség és befogadás már nem csupán egy HR-trend – írja Bohács Bernadette, az RSM Hungary HR Üzletágának vezetője.
2025-04-24 18:25:00
A világ legkiválóbb mesterséges intelligencia kutatói találkoznak Budapesten, hogy a legújabb fejlesztésekről, trendekről és áttörésekről beszéljenek. A háromnapos „AI Symposium 2025” a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és aAI Symposium 2025 szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) közös szervezésében valósul meg.

  Rovathírek: HIPA

Megjelent az egyik legfontosabb hazai gazdaságfejlesztési eszköz, az egyedi kormánydöntéssel nyújtható támogatások módosított feltételrendszere, amely ismét számos könnyítéssel segíti a vállalkozásokat, és minden korábbinál több lehetőséget biztosít a hagyományos magyar újító szellemnek és az ötletből értéket teremtő kutatás-fejlesztési tevékenység kibontakozásának – hívja fel a figyelmet a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.