Kartellel okozott kár megtérítése: kizárhatja-e a nemzeti szabályozás a csoportos behajtási keresetet?

2025. 02. 03., 11:25

Veszélyeztetheti az uniós jog tényleges érvényesülését, ha megtiltják a csoportos behajtás iránti olyan keresetet, amelyet valamely jogi szolgáltató indít olyan kártérítési igények alapján, amelyeket nagyszámú károsult engedményezett rá – mondta ki friss ítéletében az Európai Unió Bírósága.

Az uniós jog bármely személy számára lehetővé teszi, hogy kártérítést követeljen azért a kárért, amelyet a versenyjog megsértése okozott neki. Az egyes tagállamok feladata meghatározni e jog gyakorlásának részletes szabályait, tiszteletben tartva többek között a tényleges érvényesülés elvét. Veszélyeztetheti az uniós jog tényleges érvényesülését az, ha megtiltják a csoportos behajtás iránti olyan keresetet, amelyet valamely jogi szolgáltató indít olyan kártérítési igények alapján, amelyeket nagyszámú károsult engedményezett rá. Így van ez akkor, ha a nemzeti jog nem biztosít semmilyen egyéb kollektív lehetőséget az egyéni követelések összevonására, az e kártérítési igény érvényesítésére irányuló egyéni keresetindítás pedig lehetetlennek vagy rendkívül nehéznek bizonyul – olvasható az Európai Unió Bíróságának a C-253/23. sz. ügyben 2025. január 28-án kihirdetett ítéletéről kiadott közleményben.

Harminckét németországi, belgiumi és luxemburgi székhelyű fűrészüzem azt állítja, hogy kár érte őket egy olyan kartell folytán, amellyel Észak-Rajna-Vesztfália tartomány (Németország) legalább 2005. június 28. és 2019. június 30. között túlzott árakat számított fel az e tartományból származó hengeres faanyag ezen fűrészüzemek részére történő értékesítése során.

Mindegyik érintett fűrészüzem az ASG 2 társaságra engedményezte a kártérítéshez való jogát. E társaság a német jogszabályok értelmében vett „jogi szolgáltatóként” csoportos kártérítési keresetet indított a tartomány ellen egy német bíróság előtt. E társaság saját nevében és saját költségén, de a fűrészüzemek javára, sikerdíj ellenében jár el. A tartomány vitatja az ASG 2 kereshetőségi jogát. Azt állítja, hogy a német szabályozás – ahogyan azt bizonyos nemzeti bíróságok értelmezik – nem jogosítja fel e szolgáltatót arra, hogy a versenyjog megsértésének kontextusában csoportos behajtási keresetet indítson.

A német bíróság szerint a csoportos behajtási kereset képezi Németországban az egyetlen olyan kollektív eljárási mechanizmust, amely kartellügyekben lehetővé teszi a kártérítéshez való jog tényleges érvényesítését. Ennélfogva e bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy ellentétes-e az uniós joggal valamely nemzeti szabályozás olyan értelmezése, amely megakadályozza a kartell károsultjait abban, hogy ilyen típusú keresetet indítsanak.

Ítéletében a Bíróság emlékeztet arra, hogy az uniós jog minden olyan személy számára, akit a versenyjog megsértése folytán kár ért, biztosítja a jogot ahhoz, hogy e kár teljes megtérítését követelje. Kártérítési keresetet indíthat akár közvetlenül az e joggal rendelkező személy, akár pedig olyan harmadik személy, akire e jogot engedményezték. Az uniós jog azonban nem szabályozza a versenyjog megsértésével okozott kár megtérítéséhez való jog gyakorlásának módjait. Következésképpen ezeket az egyes tagállamok feladata meghatározni, tiszteletben tartva többek között a tényleges érvényesülés elvét.

A Bíróság szerint a szóban forgó ügyben a német bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a nemzeti jogszabályok olyan értelmezése, amely megtiltja a kartell által okozott károknak a szóban forgó csoportos kereset útján történő megtéríttetését, megfelel-e a tényleges érvényesülés követelményének. Ha e bíróság esetleg arra a következtetésre jut, hogy (i) a német jog nem rendelkezik semmilyen egyéb kollektív igényérvényesítésről, amely lehetővé tenné e kártérítési jog tényleges érvényesülésének biztosítását, (ii) az egyéni kereset pedig lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszi e jog gyakorlását, és sérti a hatékony bírói jogvédelmet, akkor a német bíróságnak meg kell állapítania az uniós jog megsértését. Ebben az esetben pedig arra kell törekednie, hogy a nemzeti jogszabályi rendelkezéseket az uniós joggal összhangban értelmezze. Amennyiben ez az értelmezés lehetetlennek bizonyul, a német bíróságnak mellőznie kell azon nemzeti jogszabályi rendelkezések alkalmazását, amelyek tiltják a szóban forgó egyéni kártérítési követelések csoportos kereset útján történő érvényesítését – szögezi le a Bíróság.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 07., 13:25
Az amerikai fogyasztók hamarosan többet fizethetnek a Kínából érkező termékekért, miután az Egyesült Államok 2025. február 1-től 10 százalékos vámot vetett ki a kínai importcikkekre, és megszüntette az eddigi adókedvezményt a 800 dollár alatti csomagokra. Az intézkedés különösen az olyan népszerű online piactereket érinti, mint a Temu és a Shein, amelyeket eddig alacsony árú termékeik és gyors kiszállításuk miatt kedveltek a vásárlók. De mi vezetett ehhez a döntéshez, és milyen hatása lesz az amerikai piacra? Tímár Szabolcs, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértőjének írása.
2025. 02. 06., 15:25
Előregisztráció formájában már több mint 3200 cég jelezte érdeklődését a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja!” fantázianevű program iránt, amelyre a jelentkezés február 3-tól nyílt meg – tájékoztatott Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.

  Rovathírek: HIPA

A beruházásösztönzésben is ki kell használni, hogy rendkívül Magyarország-barát az új washingtoni adminisztráció, és a legnagyobb amerikai cégeket is ösztönözni kell magyarországi befektetésekre – hívta fel a figyelmet Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.
2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.
Az amerikai vállalat éppen Budapesten nyitott irodát, hogy a magyar fővárosból kiindulva Európában és Ázsiában is terjessze a forradalmi alumínium-újrahasznosító technológiáját. Az Austin AI Europe a kontinens klímacéljai felé lökdösi mindazokat a gyártókat, akik nem csak a szén-dioxid-kibocsátást, hanem a költségeket is visszafognák – közvetlenül hulladékból származó, azonnal feldolgozható alumínium újrahasznosításával. A részben vagy egészben a timföldgyártást is kiváltó megoldást a cég hazai munkatársai, Demmer Dóra és Cholnoky Miklós mutatták be a BizniszPlusznak. Ismerje meg közelebbről a fenntartható alumíniumgyártás úttörő rendszerét, amely Magyarországról folytatja útját a világhír felé!

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.