Kartellel okozott kár megtérítése: kizárhatja-e a nemzeti szabályozás a csoportos behajtási keresetet?

Az uniós jog bármely személy számára lehetővé teszi, hogy kártérítést követeljen azért a kárért, amelyet a versenyjog megsértése okozott neki. Az egyes tagállamok feladata meghatározni e jog gyakorlásának részletes szabályait, tiszteletben tartva többek között a tényleges érvényesülés elvét. Veszélyeztetheti az uniós jog tényleges érvényesülését az, ha megtiltják a csoportos behajtás iránti olyan keresetet, amelyet valamely jogi szolgáltató indít olyan kártérítési igények alapján, amelyeket nagyszámú károsult engedményezett rá. Így van ez akkor, ha a nemzeti jog nem biztosít semmilyen egyéb kollektív lehetőséget az egyéni követelések összevonására, az e kártérítési igény érvényesítésére irányuló egyéni keresetindítás pedig lehetetlennek vagy rendkívül nehéznek bizonyul – olvasható az Európai Unió Bíróságának a C-253/23. sz. ügyben 2025. január 28-án kihirdetett ítéletéről kiadott közleményben.

Harminckét németországi, belgiumi és luxemburgi székhelyű fűrészüzem azt állítja, hogy kár érte őket egy olyan kartell folytán, amellyel Észak-Rajna-Vesztfália tartomány (Németország) legalább 2005. június 28. és 2019. június 30. között túlzott árakat számított fel az e tartományból származó hengeres faanyag ezen fűrészüzemek részére történő értékesítése során.

Mindegyik érintett fűrészüzem az ASG 2 társaságra engedményezte a kártérítéshez való jogát. E társaság a német jogszabályok értelmében vett „jogi szolgáltatóként” csoportos kártérítési keresetet indított a tartomány ellen egy német bíróság előtt. E társaság saját nevében és saját költségén, de a fűrészüzemek javára, sikerdíj ellenében jár el. A tartomány vitatja az ASG 2 kereshetőségi jogát. Azt állítja, hogy a német szabályozás – ahogyan azt bizonyos nemzeti bíróságok értelmezik – nem jogosítja fel e szolgáltatót arra, hogy a versenyjog megsértésének kontextusában csoportos behajtási keresetet indítson.

A német bíróság szerint a csoportos behajtási kereset képezi Németországban az egyetlen olyan kollektív eljárási mechanizmust, amely kartellügyekben lehetővé teszi a kártérítéshez való jog tényleges érvényesítését. Ennélfogva e bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy ellentétes-e az uniós joggal valamely nemzeti szabályozás olyan értelmezése, amely megakadályozza a kartell károsultjait abban, hogy ilyen típusú keresetet indítsanak.

Ítéletében a Bíróság emlékeztet arra, hogy az uniós jog minden olyan személy számára, akit a versenyjog megsértése folytán kár ért, biztosítja a jogot ahhoz, hogy e kár teljes megtérítését követelje. Kártérítési keresetet indíthat akár közvetlenül az e joggal rendelkező személy, akár pedig olyan harmadik személy, akire e jogot engedményezték. Az uniós jog azonban nem szabályozza a versenyjog megsértésével okozott kár megtérítéséhez való jog gyakorlásának módjait. Következésképpen ezeket az egyes tagállamok feladata meghatározni, tiszteletben tartva többek között a tényleges érvényesülés elvét.

A Bíróság szerint a szóban forgó ügyben a német bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a nemzeti jogszabályok olyan értelmezése, amely megtiltja a kartell által okozott károknak a szóban forgó csoportos kereset útján történő megtéríttetését, megfelel-e a tényleges érvényesülés követelményének. Ha e bíróság esetleg arra a következtetésre jut, hogy (i) a német jog nem rendelkezik semmilyen egyéb kollektív igényérvényesítésről, amely lehetővé tenné e kártérítési jog tényleges érvényesülésének biztosítását, (ii) az egyéni kereset pedig lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszi e jog gyakorlását, és sérti a hatékony bírói jogvédelmet, akkor a német bíróságnak meg kell állapítania az uniós jog megsértését. Ebben az esetben pedig arra kell törekednie, hogy a nemzeti jogszabályi rendelkezéseket az uniós joggal összhangban értelmezze. Amennyiben ez az értelmezés lehetetlennek bizonyul, a német bíróságnak mellőznie kell azon nemzeti jogszabályi rendelkezések alkalmazását, amelyek tiltják a szóban forgó egyéni kártérítési követelések csoportos kereset útján történő érvényesítését – szögezi le a Bíróság.