Prémium ingatlanok piaca: „a vevők részéről látszik egy megtorpanás”

2025. 04. 24., 14:25

A tavalyi év vége és 2025 eleje kifejezetten erősen alakult a prémium ingatlanok piacán, azonban mostanra az árak elérték azt a szintet, ahol érezhetően lassult az érdeklődés. A potenciális vevők továbbra is a piacon vannak, de az akár 3–4 millió forintos négyzetméterárak mellett már alaposan megnézik, hogy mit vásárolnak meg. Ráadásul az árak emelkedése miatt a lehetséges kereslet egy része kiszorul a slágerterületekről, így máshol is nézelődnek a vásárlók – olvasható az OTP Ingatlanpont elemzésében.

Budapesten önálló piacuk van a luxuslakásoknak és prémium családi házaknak. Ezek olyan exkluzív, jó elhelyezkedésű, társasházak esetében kis lakásszámú ingatlanok, amelyek a jóval magasabb ár mellett számos extra szolgáltatást is nyújtanak a tulajdonosoknak. Ma már elengedhetetlen kelléke egy luxuslakásnak a legalább két garázs, a nagy terasz, a kertkapcsolat, a panoráma, de egyre elterjedtebb az úszómedence, az edzőterem vagy a portaszolgálat is. A potenciális vevők elvárják a prémium építőanyagot, illetve a gondos tervezést belsőépítész, lakberendező által. Cserébe ezek az ingatlanok árfekvésben jóval a budapesti átlag felett helyezkednek el. Az általános ingatlanpiaci trendnek megfelelően a luxuslakások és házak esetében is egyre fontosabb lett az energiahatékonyság, kiemelt piacuk van az újépítésű vagy felújított villaépületeknek, melyek alacsony rezsiköltséggel bírnak.

„Az exkluzív ingatlanok hagyományos területe a budai oldal, ezen belül az I., a II. és a XII. kerületek. Az I. kerületben jellemzően alacsony a kínálat, így aki exkluzívabb lakást keres, az többnyire a másik két kerületben keresgél” – emelte ki Heinrich Krisztina, az OTP Ingatlanpont exkluzív kiemelt partnere. A szakember szerint 2024 második fele és 2025 első hónapjai kifejezetten erősek voltak ezen a piacon, elsősorban a lakásokat keresték az újépítésű vagy felújított, kis lakásszámú társasházakban a vevők. A családi házak esetében a luxus nagyságrendileg 1,8–2 millió forintos négyzetméterártól indul, a népszerűbb lakások esetében azonban nem ritkák a 3–4 millió forintos, vagy azt meghaladó négyzetméterárak sem.

„Az árak utóbbi hónapokban látott emelkedése érdekes helyzetet idézett elő a piacon: előfordult, hogy egy budai prémium családi ház árából már nem lehetett hasonló környéken hasonló kategóriájú lakást vásárolni” – számolt be a tapasztalatairól Heinrich Krisztina. Egy másik trend pedig az volt, hogy a kínálat nehezen tartott lépést a kereslettel, ezért a vevők egy része az egyre magasabb árakat látva kiszorult a II. és XII. kerületekből. Ők elkezdtek a III. kerület egyes részein, a Remetehegyen vagy a Testvérhegyen ingatlanokat keresni, vagy akár a XI. kerület felé, de akár még Budaörs, Törökbálint felé is elmozdultak.

„Továbbra is azt látjuk, hogy a klasszikus budai kerületekben elsősorban saját lakás céljából vásárolnak prémium ingatlanokat, a befektetési céllal vásárlók nem elsősorban ezt a szegmenst keresik, mivel nem lehet annyival drágábban kiadni, amennyivel többe kerül. Így ők inkább több olcsóbb lakásban gondolkodnak, amelyek likvidebbek és hasznosítás esetén magasabb hozammal bírnak” – hangsúlyozta az OTP Ingatlanpont partnere. Hozzátette: a magyarok mellett a külföldi vevők is jelen vannak a piacon, azonban mostanra az árak olyan szintet érek el, ahol már kétszer meggondolják az érdeklődők, hogy mit és mennyiért vásárolnak meg. Ennek jele, hogy az elmúlt egy-két hónapban érezhetően lassult az érdeklődés, visszaesésről ugyan még nem lehet beszélni, de már nem töretlen a növekedés.

A budai kerületek mellett a luxuslakások külön piaca a pesti belváros, ami elsősorban a külföldiek számára lehet vonzó. Ezen a piacon is látszik egy kis megtorpanás, a VI. kerületben az Airbnb-célú lakáskiadás szigorítása miatt visszaesés volt tapasztalható, de továbbra is keresettek a belső kerületek luxus kategóriás lakásai. Ide sorolható az V. és a VII. kerület, illetve a XIII. kerület újlipótvárosi része, a Pozsonyi út környéke, de a külső kerületekben, például a XIV. és a XVI. kerületben is vannak luxus kategóriás ingatlanok, illetve a budapesti agglomerációban is akadnak olyan családi házak nagy telekkel, melyek ebbe a körbe sorolhatók – mondta Heinrich Krisztina.

Külön piacot jelentenek a nagyértékű ingatlanokon belül is a fejlesztési célú területek. A belvárosban például több nagy nemzetközi cég is érdeklődést mutat szállodák megvásárlása iránt, míg a külső kerületekben elsősorban a kínai vevők jelentek meg, akik telkeket keresnek logisztikai, raktározási vagy egyéb célra. Az ipari, kereskedelmi és vendéglátás kategóriájú ingatlanoknál a legfontosabb az elérhető hozam, ebben nagyon komoly elvárások vannak.

A fővároson kívül lényegesen kisebb a prémium ingatlanok piaca, talán a Balaton tudja felvenni a versenyt a budapesti árakkal. A tó északi partján Balatonfüred és környéke számít ebből a szempontból kiemelt lokációnak, de a déli parton is vannak luxus kategóriás lakóparkok, családi házak például Siófok környékén. Emellett Heinrich Krisztina még egy vidéki helyszínt emelt ki: Győrben is akadnak olyan több százmillió forintba kerülő házak, melyek a luxus szegmensbe tartoznak, bár ezek ára nem vetekszik a budapestiekkel. A kisalföldi város piacát a szakértő szerint a szlovák és az osztrák határ közelsége is pörgeti, a szlovák vásárlók például kifejezetten aktívak abban a régióban, emellett nagy világcégek működnek Győrben, melyek szintén piacot teremtenek az exkluzív ingatlanok iránt is.

„A 2025-ös év kapcsán kifejezetten optimista vagyok, hiszen folyamatosan jelennek meg új projektek a piacon, ami élénkíti a kínálatot. A vevők részéről látszik egy megtorpanás, de ennek elmúltával arra számítok, hogy egyre nagyobb érdeklődést tapasztalunk majd, különösen a kedvező ár-érték arányú ingatlanok iránt. Most olyan időszakot élünk, amikor az ingatlanbefektetés különösen jó döntés lehet, hiszen a piaci környezet ehhez kifejezetten kedvező feltételeket teremt” – összegezett Heinrich Krisztina.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS