Az Európai Unióban 5,7, Magyarországon 4,3 százalékos volt a munkanélküliség februárban

2025. 04. 02., 18:20

A januári 5,8 százalékról 5,7 százalékra csökkent a munkanélküliség az Európai Unióban 2025 februárjában – tájékoztatott az Eurostat.

Az Eurostat becslése szerint 2025. januárban az EU-ban élő munkanélküliek száma 12,677 millió volt, 131 ezerrel kevesebb, mint egy hónappal korábban, és 643 ezerrel kevesebb, mint 2024 februárjában (amikor 6,1 százalékos volt a munkanélküliség). A nők körében az uniós munkanélküliségi ráta 6,0, a férfiaknál 5,5 százalék volt 2025. februárban, az előbbi adat megegyezik a januárival, az utóbbi 0,1 százalékponttal kisebb annál.

A munkanélküliségi ráta Lengyelországban volt a legalacsonyabb (2,6 százalék), Spanyolországban pedig a legmagasabb (10,4 százalék). Az Eurostat módszertana szerinti magyarországi adat 4,3 százalék, ugyanannyi, mint januárban. (A KSH ennél valamivel magasabb, 4,5 százalékos munkanélküliséget mért ugyanerre a hónapra.)

A 25 évnél fiatalabbak körében a munkanélküliségi ráta a januári 14,6 százalékról 14,5 százalékra csökkent 2025. februárban, ez 2,835 millió aktívan állást kereső fiatalt jelentett. A fiatal munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest 16 ezerrel, 2024 februárjához viszonyítva 63 ezerrel csökkent. Az „ifjúsági munkanélküliségi ráta” a legalacsonyabb Németországban (6,3 százalék), a legmagasabb Spanyolországban (25,5 százalék), Magyarországon pedig (a januári 13,8 százalék után) 14,2 százalék volt 2025. februárban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS