Február 1-től újra csatlakozhatnak a gazdák a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez, amely nemcsak az időjárási kockázatok – aszály, fagy vagy jégeső –, hanem olyan kockázatok mérséklésére is alkalmas, mint az állat- és növénybetegségek okozta bevételcsökkenés vagy a termelési költségek növekedése.
A hazai mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert négy évvel ezelőtt, az Európai Unióban elsőként vezették be. Működési elve, hogy amennyiben a mezőgazdasági termelő – legyen állattartó, növénytermesztő vagy kertész – adott évi jövedelemmutatója rajta kívül álló okból 30 százalékot meghaladó mértékben visszaesik a megelőző három évre vonatkozó referenciajövedelem-mutatóhoz képest, a jövedelemkiesés legfeljebb 70 százalékának mértékéig krízisbiztosítási kompenzációt igényelhet. Ez a kockázatkezelési intézkedés nemcsak az időjárási kockázatok – így aszály, fagy vagy jégeső –, hanem olyan egyéb kockázatok mérséklésére is alkalmas, mint az állat- és növénybetegségek okozta bevételcsökkenés vagy a termelési költségek növekedése. A részt vevő gazdálkodók által a Krízisbiztosítási Alapba befizetett hozzájárulás összegét vidékfejlesztési források egészítik ki.
A gazdálkodóknak a rendszerhez való csatlakozásra 2025. február 1. és február 28. között van lehetősége. A csatlakozási kérelmet a Magyar Államkincstárhoz kell benyújtani elektronikusan. A gazdálkodók 3 éves időtartamra szereznek tagsági jogviszonyt a rendszerben, melynek fennállása alatt évente egy „igen méltányos mértékű pénzügyi hozzájárulást” kell fizetniük a Krízisbiztosítási Alap részére.
A részvétel mérlegelése javasolt minden olyan gazdálkodónak, aki az Agrárminisztérium másik két kockázatkezelési intézkedése, az agrárkár-enyhítési rendszer és a díjtámogatott növénybiztosítások által lefedett kockázatok mellett más, nem klimatikus eredetű kockázatok hatásait is ki szeretné védeni. Ez a kockázatkezelési intézkedés az állattartók számára is könnyen hozzáférhető segítséget nyújt a jövedelemingadozás csökkentésére – hívja fel a figyelmet az Agárminisztérium közleménye.
A beruházásösztönzésben is ki kell használni, hogy rendkívül Magyarország-barát az új washingtoni adminisztráció, és a legnagyobb amerikai cégeket is ösztönözni kell magyarországi befektetésekre – hívta fel a figyelmet Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.