Február végéig lehet csatlakozni a krízisbiztosítási rendszerhez

2025. 02. 05., 18:05

Február 1-től újra csatlakozhatnak a gazdák a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez, amely nemcsak az időjárási kockázatok – aszály, fagy vagy jégeső –, hanem olyan kockázatok mérséklésére is alkalmas, mint az állat- és növénybetegségek okozta bevételcsökkenés vagy a termelési költségek növekedése.

A hazai mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert négy évvel ezelőtt, az Európai Unióban elsőként vezették be. Működési elve, hogy amennyiben a mezőgazdasági termelő – legyen állattartó, növénytermesztő vagy kertész – adott évi jövedelemmutatója rajta kívül álló okból 30 százalékot meghaladó mértékben visszaesik a megelőző három évre vonatkozó referenciajövedelem-mutatóhoz képest, a jövedelemkiesés legfeljebb 70 százalékának mértékéig krízisbiztosítási kompenzációt igényelhet. Ez a kockázatkezelési intézkedés nemcsak az időjárási kockázatok – így aszály, fagy vagy jégeső –, hanem olyan egyéb kockázatok mérséklésére is alkalmas, mint az állat- és növénybetegségek okozta bevételcsökkenés vagy a termelési költségek növekedése. A részt vevő gazdálkodók által a Krízisbiztosítási Alapba befizetett hozzájárulás összegét vidékfejlesztési források egészítik ki.

A gazdálkodóknak a rendszerhez való csatlakozásra 2025. február 1. és február 28. között van lehetősége. A csatlakozási kérelmet a Magyar Államkincstárhoz kell benyújtani elektronikusan. A gazdálkodók 3 éves időtartamra szereznek tagsági jogviszonyt a rendszerben, melynek fennállása alatt évente egy „igen méltányos mértékű pénzügyi hozzájárulást” kell fizetniük a Krízisbiztosítási Alap részére.

A részvétel mérlegelése javasolt minden olyan gazdálkodónak, aki az Agrárminisztérium másik két kockázatkezelési intézkedése, az agrárkár-enyhítési rendszer és a díjtámogatott növénybiztosítások által lefedett kockázatok mellett más, nem klimatikus eredetű kockázatok hatásait is ki szeretné védeni. Ez a kockázatkezelési intézkedés az állattartók számára is könnyen hozzáférhető segítséget nyújt a jövedelemingadozás csökkentésére – hívja fel a figyelmet az Agárminisztérium közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS