Miért zöldebbek a nők által vezetett gazdaságok?

A Nature-ben megjelent cikket jegyző Fertő Imre és Štefan Bojnec leszögezik, az agrár-környezetgazdálkodási támogatások (AKG) bevezetése az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) keretében kulcsfontosságú lépés volt az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása szempontjából. Azonban szerintük eddig kevés figyelem irányult a támogatások nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatására – ezt vizsgálták a szlovén és a magyar mezőgazdasági tapasztalatok alapján.

Agrár-környezetgazdálkodási támogatás
A támogatási konstrukció vissza nem térítendő átalánytámogatás nyújtásával arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy az 5 éves időszakra olyan növénytermesztéssel, gyümölcs- és szőlőültetvények művelésével és gyepgazdálkodással összefüggő gyakorlatokat vállaljanak, amelyekkel hozzájárulnak a környezet állapotának megőrzéséhez és javításához. Az intézkedés elősegíti többek között a műtrágya és a növényvédő szerek használatának csökkentését, valamint a talajok, a vizek és a biodiverzitás védelmét, írja a legfrissebb támogatás kapcsán a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara.

Az eredmények egyértelműen rámutatnak arra, hogy a nők által irányított mezőgazdasági gazdaságok környezettudatosabbak, mint a férfiak által vezetettek, mind az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések elfogadása, mind azok alkalmazási intenzitása szempontjából – olvasható a HUN-REN oldalán megjelent összefoglalóban.

A kutatásukból kiderül ugyanis, hogy a női gazdálkodók mindkét országban nagyon elkötelezettek a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok iránt. Sőt, gyakran előtérbe helyezik a diverzifikációt, az ökológiai gazdálkodást és az erőforrások hosszú távú fenntartható kezelését, ezek pedig szorosan illeszkednek az AKG célkitűzéseihez. Ugyanakkor rendszerszintű egyenlőtlenségek korlátozzák őket ezeknek a gyakorlatoknak szélesebb körű alkalmazásában. A női gazdák többek között falakba ütközhetnek a földtulajdonlásban, hitelhez jutásban és technikai képzésben is. Magyarországon a strukturális hátrányok – például a kisebb gazdaságméretek és a korlátozott erőforrások – is akadályozzák a női gazdálkodókat abban, hogy teljes mértékben kihasználják az agrár-környezetgazdálkodási támogatások előnyeit, írják a kutatók.

Ahhoz, hogy ezek az arányok javulhassanak, és a női gazdálkodók is hasonló feltételekkel pályázhassanak a támogatásokra, vagy valósíthassanak meg mezőgazdasági fejlesztéseket, a kutatók szerint több fontos elemet is be kellene emelni az alapvető mezőgazdasági szemléletmódba és a pályázati szempontokba.

Többek között nemek szerinti bontású adatokat kellene gyűjteni és elemezni annak érdekében, hogy a döntéshozók megértsék a női gazdálkodók specifikus kihívásait. Ezen felül olyan pénzügyi ösztönzőket kellene kialakítani, amelyek kifejezetten a nők által vezetett gazdaságokat támogatják. Például úgy lehetne átalakítani a rendszert, hogy jutalmazzák az organikus gazdálkodást, az agrárerdészetet és a zöld vállalkozási diverzifikációs tevékenységeket, amelyeket a női gazdálkodók gyakran előnyben részesítenek.

A célzott oktatási és képzési programokba való befektetés ugyanolyan fontos, mint a fenti változtatások, hangsúlyozzák a kutatók. Szlovéniában például az oktatással kapcsolatos intézkedések már bizonyítottan hatékonyak, és lehetővé tették a női gazdálkodóknak, hogy kiváló eredményeket érjenek el a zöld vállalkozásfejlesztés terén.

Összességében az erőforrásokhoz való hozzáférés javítása lehetővé tenné a nők számára, hogy bővítsék gazdaságukat, és olyan innovatív, fenntartható gyakorlatokat vezessenek be, amelyek összhangban állnak az AKG célkitűzéseivel.  A kutatók szerint a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentése a gazdaságok vezetői szerepeiben kulcsfontosságú lehet az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és a fenntartható fejlődés előmozdításában.