MBH Index: 14–17 százalékos áremelkedés is jöhet a lakóingatlanok piacán

2025. 02. 05., 16:10

Az alacsonyabb kamatkörnyezet, a felszabaduló lakossági megtakarítások és a lakáspiacon elérhető jelentős támogatások hatására idén várhatóan többen vághatnak bele lakásvásárlásba – derül ki az MBH Indexből, az MBH Jelzálogbank által végzett lakóingatlan-piaci elemzésből.

  • 2024-ben összességében csökkent a lakásépítési volumen Magyarországon, Budapesten ugyanakkor már rekordszámú lakás értékesítése kezdődött meg az utolsó negyedévben.
  • A kínálat várhatóan idén sem lesz képes lépést tartani a növekvő keresleti igénnyel, így az árak jelentős emelkedésére lehet majd számítani.
  • A tavalyi átlagot is meghaladó, akár 14–17 százalékos áremelkedés várható 2025-ben.
  • A drágulás egyaránt érintheti Budapestet és a vidéket, utóbbi tekintetében különösen a jó munkaerőpiaci adottságokkal rendelkező helyszínek lehetnek előnyben.

A szakértők szerint 2025-ben az elérhető támogatások, az újlakásvásárlást ösztönző programok és a felszabaduló lakossági megtakarítások révén várhatóan élénkülni fog a lakáspiaci kereslet. Tavalyhoz képest az idei évet alacsonyabb, átlagosan valamivel 7 százalék feletti kamatkörnyezetben kezdi a hazai lakáspiac, így az első negyedévben a lakáshitelezés bővülésére lehet számítani. Ezt a tendenciát támogatja továbbá, hogy január 1-től enyhültek a zöld ingatlant vásárlók hitelfelvételi körülményei: a szükséges önerő 10 százalékra csökkent, illetve a 600 ezer forint alatti jövedelmeknél a törlesztőrészlet aránya 60 százalékra nőtt.

Az otthonteremtést segítő programok tovább fűtik a keresletet

„Továbbra is elérhetők a korábban meghirdetett otthonteremtési támogatások,a babaváróhitel, a CSOK plusz vagy a falusi CSOK, azonban idén új támogatások is segítik a lakásvásárlás előtt állókat. Az év egyik újdonsága a január 1-től bevezetett munkáshitel, amely a 17 és 26 év közötti fiatalok számára kínál legfeljebb 4 millió forintos kamatmentes, szabadfelhasználású kölcsönt. Szintén idén indul a vidéki otthonfelújítási program, amelynek keretében legfeljebb 3 millió forintos vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a jogosultak, amennyiben az igénylő ezt az összeget további 3 millió forint önerővel egészíti ki. – sorolta keresletet élénkítő okokat Soós Csaba, az MBH Bank lakossági üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója. – Támogathatja a fiatalok lakásvásárlási lehetőségeit az idei évtől nyújtható munkáltatói támogatás vagy akár a SZÉP-kártya felhasználási szabályainak módosítása is: mostantól bútorvásárlásra és lakásfelújításhoz szükséges eszközök beszerzésére is költhetnek belőle a munkavállalók. A fiatalokat segítheti továbbá a Magyar Bankszövetség novemberi javaslata, amely 35 év alattiaknak kínálna kedvezményes, 5 százalék alatti kamatozású lakáshiteleket első, zöld otthonuk megvásárlásához.”

A lakáspiaci kereslet szempontjából kedvező tényező, hogy a tavalyi 4,7–4,9 százalékos bővülést követően idén ismét tovább emelkedhet a lakossági reáljövedelem. A várható növekedés a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint 3,7–4,4 százalék között lesz. Tovább élénkítheti a keresletet a 2025-ben várható nagy tőkebeáramlás is, amelynek egyik forrása az idén lejáró állampapírokban tartott lakossági megtakarítások lehetnek, ha a befektetők megújítás helyett ingatlanbefektetésekbe csoportosítják át a felszabaduló összegeket. Másrészt ide sorolható még az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentes lakáscélú felhasználásának lehetősége is, amely szintén kedvezően alakíthatja a keresletet.

„Habár az elemzésből kiderül, hogy a befektetési céllal vásárlók aránya 2024 első felében visszaesett a vásárlók között, az év második felére már aktívabbá váltak a befektetők. Az erősödés pedig 2025-ben folytatódhat, hiszen az állampapírokban tartott lakossági megtakarítások egy részét az idén számos tényező miatt kedvezőbbé váló környezet miatt ingatlanba is fektethetik. Összességében az idei évben a lakáspiaci kereslet jelentős élénkülése várható, a tranzakciószámok várhatóan magasabbak lesznek, mint 2024-ben, akár a 2021 előtti vagy a koronavírus-világjárvány előtt mért adatokat is megközelíthetik” – mondta Dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója az MBH Index lakáspiaci prognózisával kapcsolatban.

Továbbra is visszafogottság jellemző a lakáspiac kínálati oldalán

2024-ben csökkent a lakásépítési volumen Magyarországon, az első 9 hónap adatai szerint 2023 azonos időszakához képest 19 százalékkal kevesebb lakást adtak át, a felépült lakások száma nem érte el a kilencezret. Emellett a tervezett beruházások számában sem látszott élénkülés. A kiadott építési engedélyek száma az év első három negyedévében nem érte el a 15 ezret, ami 2,3 százalékos csökkenést jelentett a 2023 első három negyedévében mért, egyébként is alacsony számhoz képest. A visszaesés azonban nem érintette egyformán az ország minden részét. Budapesten 34 százalékkal csökkent a kiadott engedélyek száma 2024 első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest, a Dél-Alföldön 14 százalékkal, míg a Közép-Dunántúlon 12 százalékkal. Ezzel szemben a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön is 50 százalék feletti bővülés volt mérhető, míg a Nyugat-Dunántúlon 15 százalékkal nőtt a kiadott építési engedélyek száma.

Az eddig bejelentett és értékesítés alatt álló projektek adatai alapján idén valamivel több mint 6500 társasházi lakás készülhet el a fővárosban. 2026-ra eddig kevesebb mint 5200, míg a 2027-2028-as időszakra további 2300 lakás várható átadását jelentették be. A vidéki piacot azonban idén is az óvatosság jellemzi, akárcsak tavaly. Ezt jól mutatja az is, hogy 2024 harmadik negyedévében még nem adtak el olyan lakásokat, amelyek átadását 2027-re tervezik.

Akár 14–17 százalékos áremelkedés is jöhet 2025-ben

Az ingatlanárak a 2023-as átmeneti év után ismét növekedésnek indultak tavaly. A lakásárak így 2024 első negyedévében több mint 6,5 százalékkal emelkedtek 2023 utolsó negyedévéhez képest, míg a második negyedévet 2 százalékos növekedés jellemezte az előzetes adatok alapján. Összességében tehát 12 százalékos volt a lakáspiaci drágulás 2023 második és 2024 második negyedéve között, míg az árak reálértéke 7,9 százalékos emelkedést mutatott. Bár hivatalos adatok még nem állnak rendelkezésre a teljes évre, a tranzakciószámok alapján az év második felét is élénkülő kereslet jellemezte, aminek következtében az árak tovább emelkedhettek – mutattak rá az MBH Index szakértői.

Az elérhető támogatásoknak és lakásvásárlást segítő programoknak, valamint a saját és a befektetési célú vásárlók aktivitásának köszönhető keresleti többlettel a szűkösebb kínálat várhatóan továbbra sem tud majd lépést tartani, ami az árak nagyobb mértékű növekedését hozhatja, így a drágulás a 2024-et jellemzőt is felülmúlhatja. 

Összességében a szakértők úgy vélik, hogy 2025-ben az országos lakásárak várhatóan 14-17 százalékkal haladják majd meg a 2024-es átlagot. Az áremelkedés Budapesten és vidéken egyaránt érezhető lesz, utóbbi esetben különösen a kedvező munkaerőpiaccal rendelkező települések lehetnek majd előnyben.

Az MBH Jelzálogbank által végzett MBH Index elemzés részletei itt érhetőek el:
Hogyan alakulhat 2025 a lakáspiacon? – Prognózis – Ismét kilőhetnek az árak a lakáspiacon

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 06., 09:45
Átfogó, hosszú távú kereskedelmi stratégia készül, a kormányzat csökkentené a piactorzító intézkedéseket, köztük kivezetné az árrésstopot, és 3 milliárd forintot fordít a vidéki kisüzletek fejlesztésére – többek között ezek hangzottak el a 2026-os Európai Kereskedelem Napján, 2026. november 5-én. A VOSZ által szervezett rendezvénynek az Országház adott otthont.
2026-11-05 15:05:00
A globális minimumadó szabályai alá tartozó multinacionális vállalatcsoportok magyar csoporttagjainak 2026. november 20-ig kell benyújtaniuk a 2025. üzleti évre vonatkozó elismert belföldi kiegészítőadó-előleg bevallást, ha naptári éves üzleti évet követnek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS