A mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállománya is csökkent 2024 harmadik negyedévében

2025. 01. 14., 11:10

2024. július–szeptemberben a mezőgazdaság hitelállománya az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,5 százalékkal 1060,8 milliárd forintra, az élelmiszeripari hitelállomány 4,9 százalékkal 721,1 milliárd forintra csökkent – tájékoztatott az Agrárközgazdasági Intézet.

A mezőgazdaság hitelállománya 0,5 százalékkal 1060,8 milliárd forintra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a kedvezményes hitelek aránya 65,9 százalékot, a piaci hitelek részesedése pedig 34,1 százalékot tett ki 2024. szeptember 30-án.

A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni gazdaságok hitelállománya 0,2 százalékkal 383,6 milliárd forintra csökkent. Az egyéni gazdaságok hitelein belül a legnagyobb hányadot kitevő (66 százalék) beruházási hitelek 1,7 százalékkal 251,3 milliárd forintra mérséklődtek. A hitelek zöme a szántóföldi növénytermesztőket finanszírozta. A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 9,8 milliárd forinttal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.

A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya 0,6 százalékkal 677,2 milliárd forintra csökkent, amelyben a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek játszották a legfőbb szerepet. A hitelállományból legnagyobb mértékben az állattenyésztési ágazat részesedett. A mezőgazdasági társas vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 12,8 milliárd forinttal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.

A mezőgazdaság garantált hitelállománya dinamikusan nőtt. A lízingcégek szerződésszáma és a tőkekintlévőség összege is mérséklődött.

Az élelmiszeripar hitelállománya 4,9 százalékkal 721,1 milliárd forintra csökkent 2024 harmadik negyedévének végére. Az ágazat hitelállományában a kedvezményes hitelek aránya 47,5 százalékot tett ki, amely jóval kisebb volt, mint a mezőgazdaságban.

Az egyéni vállalkozások hitelállománya 6,3 százalékkal 5,3 milliárd forintra bővült, a társas vállalkozásoké 5,0 százalékkal 715,8 milliárd forintra csökkent. A csökkenés az egyéb hiteleknél jelentkezett. A rövid lejáratú hitelek aránya 2024 harmadik negyedévében a teljes egyéni hitelállományból 44,8 százalékot, a társas hitelállományból 27,6 százalékot tett ki. A társas vállalkozások hitelállományának legnagyobb részét (27,2 százalékát) az egyéb élelmiszeripar gyártása alágazatban tevékenykedő vállalkozások adták, ezt követte az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás (16,0 százalékkal).

Az élelmiszeripari társas vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 16,1 milliárd forinttal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Az ágazat garantált hitelállománya 8,7 százalékkal csökkent 2024 harmadik negyedévében.

Az ágazati csődrátát emelkedő trend jellemezte, azonban mértéke mind a mezőgazdaságban (3,5 százalék), mind az élelmiszeriparban (5,0 százalék) alacsonyabb volt a nemzetgazdasági szintnél (6,2 százalék) a vizsgált időszak végén.

A nemteljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) a mezőgazdaság minden alágazatában és minden hiteltípusnál csökkent. Az élelmiszeripari alágazatok túlnyomó részében – a malomipar és tejipar kivételével – szintén enyhe javulás volt megfigyelhető az előző év azonos időszakához képest.

További információk az Agrárközgazdasági Intézet Pénzügyi Hírlevélében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS