Az akkumulátorgyártás volumene 21 százalékkal, a járműgyártásé 13,5 százalékkal csökkent novemberben

2025. 01. 14., 12:10

A statisztikai hivatal részletes adataiból kiderül, hogyan csökkent éves összevetésben 4,2 százalékkal az ipari termelés volumene 2024. novemberében.

  • 2024. novemberben az ipari termelés volumene 4,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
  • A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás novemberben az előző hónaphoz képest 1,6 százalékkal mérséklődött.
  • Az ipari export volumene 2,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 31 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 17,3, a 13 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 1,3 százalékkal csökkent.
  • Az ipar belföldi értékesítése 1,7, a feldolgozóiparé 6,8 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjában mértnél.
  • Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 5,1 százalékkal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 52, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 5,1 százalékkal nőtt.

Feldolgozóipar

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás volumene 13,5 százalékkal – az alágak közül a legnagyobb mértékben – visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 26, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 3,5 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0,6 százalékkal mérséklődött. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 18,6 százalékkal csökkent, míg a számítógép, perifériás egység gyártása 22 százalékkal bővült.

A 9,9 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 8,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 21 százalékkal visszaesett, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 1,9 százalékkal nőtt.

A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,1 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkentek. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 2,0 százalékkal emelkedett az előző év novemberéhez viszonyítva. Hat alágazatban bővült még a termelés, 1,1 és 24 százalék közötti mértékben, a legerőteljesebben a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé a takarmány gyártásában. A többi négy alágazatban 6,1 és 15,5 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a leginkább a növényi, állati olaj gyártásában.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 0,2, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 9,0 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

A legnagyobb mértékben, 25 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása emelkedett 2023 novemberéhez mérten, elsősorban a külpiaci eladások növekedésének köszönhetően, miközben a hazai eladások csökkentek.

Folytatva az előző havi bővülést, az 5,3 százalékos feldolgozóipari súlyt adó vegyi anyag, termék gyártása 5,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a szakágazatok döntő többségében növekedést regisztrált a KSH.

Régiók

Az ipari termelés Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon nőtt, mindkét régióban 1,3 százalékkal. A többi régióban 1,2 és 11,6 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a statisztikai hivatal, a legnagyobb mértékűt Nyugat-Dunántúlon.

Rendelésállomány

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 3,6 százalékkal mérséklődött 2023 novemberéhez mérten. Az új belföldi rendelések 6,4, az új exportrendelések 3,2 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány november végén 17,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-11-12 16:05:00
A fizikai munkavállalók megbízhatósága ma a magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése – derül ki a Jobtain kutatásából, amely több mint száz HR-szakember és vezető részvételével készült. A válaszadók 88 százaléka a megbízhatóságot nevezte meg a legfontosabb kiválasztási szempontként, megelőzve a fizikai állóképességet (60 százalék) és a szakmai tapasztalatot (54 százalék).

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS