Az Európai Unió lakosságának hatoda él „a szegénység árnyékában”

2024. 12. 30., 15:15

2023-ban az EU lakosságának 16,2 százaléka, 71,7 millió embert volt kitéve a szegénység kockázatának – tájékoztatott az Eurostat; a magyarországi régiók mutatói 6,3 és 19,9 százalék közöttiek.

A szegénységikockázat-adatokat az Eurostat a nemzeti küszöbértékek alapján összesítette régiók szerint. A szegénységi kockázatnak kitettek aránya az Európai Unió 10 régiójában a haladta meg a 30 százalékot. A legmagasabb arányt Franciaország külső régiójában, Guyane-ban találták, ahol az emberek több mint fele (53,0 százalék) szembesült az el szegényedés kockázatával; ezt két olasz régió követte: Calabria (40,6 százalék) és Szicilia (38,0 százalék).

10 százalék alatti arányt 26 régióban regisztráltak. A romániai Bucureşti-Ilfov régióban volt a legalacsonyabb a szegénységi kockázatnak kitettek aránya (2,1 százalék), majd az olaszországi Provincia Autonoma di Bolzano/Bozen (3,1 százalék) és a belga Prov. Oost-Vlaanderen (5,4 százalék) következett.

A magyarországi régiók közül
– Közép-Dunántúlon 6,3 százalék,
– Nyugat-Dunántúlon 7,3 százalék,
– Közép-Magyarországon (Budapest és Pest vármegye) 10,2 százalék,
– Dél-Alföldön 15,3 százalék,
– Dél-Dunántúlon 19,2 százalék
– Észak Magyarországon 19,8 százalék,
– Észak-Alföldön 19,9 százalék
volt a szegénység kockázatának kitett lakosok aránya.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS