2023-ban az EU lakosságának 16,2 százaléka, 71,7 millió embert volt kitéve a szegénység kockázatának – tájékoztatott az Eurostat; a magyarországi régiók mutatói 6,3 és 19,9 százalék közöttiek.
A szegénységikockázat-adatokat az Eurostat a nemzeti küszöbértékek alapján összesítette régiók szerint. A szegénységi kockázatnak kitettek aránya az Európai Unió 10 régiójában a haladta meg a 30 százalékot. A legmagasabb arányt Franciaország külső régiójában, Guyane-ban találták, ahol az emberek több mint fele (53,0 százalék) szembesült az el szegényedés kockázatával; ezt két olasz régió követte: Calabria (40,6 százalék) és Szicilia (38,0 százalék).
10 százalék alatti arányt 26 régióban regisztráltak. A romániai Bucureşti-Ilfov régióban volt a legalacsonyabb a szegénységi kockázatnak kitettek aránya (2,1 százalék), majd az olaszországi Provincia Autonoma di Bolzano/Bozen (3,1 százalék) és a belga Prov. Oost-Vlaanderen (5,4 százalék) következett.
A magyarországi régiók közül
– Közép-Dunántúlon 6,3 százalék,
– Nyugat-Dunántúlon 7,3 százalék,
– Közép-Magyarországon (Budapest és Pest vármegye) 10,2 százalék,
– Dél-Alföldön 15,3 százalék,
– Dél-Dunántúlon 19,2 százalék
– Észak Magyarországon 19,8 százalék,
– Észak-Alföldön 19,9 százalék
volt a szegénység kockázatának kitett lakosok aránya.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.