CBAM nyilatkozattevői státusz: kihirdette a részletszabályokat az Európai Bizottság

2025. 04. 04., 17:15

Az Európai Bizottság a 2025/486 végrehajtási rendeletével kihirdette az engedélyezett CBAM nyilatkozattevői státusszal összefüggő feltételek és eljárások részletszabályait, amelyek 2025. március 28-tól alkalmazandók.

A jelenleg hatályos, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) létrehozásáról szóló EU 2023/956 Rendelet értelmében – amennyiben mentességi szabály nem alkalmazható – 2026. január 1-től CBAM-köteles árukat csak engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő importálhat az Európai Unióba – emlékeztetnek a PwC Magyarország szakértői.

Az Európai Bizottság 2025. március 31-én elindította az engedélyezési folyamat lebonyolítására az ún. Engedélykezelési Modult (Authorisation Management Modul) a CBAM-nyilvántartásban.

Az Európai Bizottság azoknak a gazdálkodóknak javasolja az engedélykérelem mihamarabbi benyújtását, akik várhatóan meghaladják az Omnibus javaslatcsomag szerinti küszöbértéket, tehát előreláthatólag éves szinten 50 tonnát meghaladó CBAM-köteles árut importálnak az Európai Unióba.

Azon gazdálkodóknak, akik várhatóan nem lépik túl az 50 tonnás küszöbértéket, javasolják, hogy kora őszig várjanak a kérelmük benyújtásával. Ugyanakkor érdemes azt is számításba venni, hogy a kérelem elbírálására a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnak minimum 4 hónap áll rendelkezésére. 

Az Omnibus javaslatcsomagban szereplő, a CBAM-et érintő könnyítéseket még nem ültették jogszabályba, így a gazdálkodóknak – többek között a 2025. április 30-ig tartó CBAM jelentéstételi időszakban – a jelenleg hatályban lévő jogszabályok által meghatározott CBAM- kötelezettségeket kell teljesíteniük – hívja fel a figyelmet a PwC Magyarország.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 10., 12:20
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.
2026. 07. 09., 09:40
Élénkült a vállalati összeolvadás és felvásárlás (M&A) piac Magyarországon; tavaly 88 tranzakciót zártak, ami 15,8 százalékkal haladja meg az előző évit; szektorszinten az IT-szektor vált a magyar tranzakciós piac legaktívabb területévé – derül ki a Deloitte Magyarország összesítéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS