Az Európai Bizottság a 2025/486 végrehajtási rendeletével kihirdette az engedélyezett CBAM nyilatkozattevői státusszal összefüggő feltételek és eljárások részletszabályait, amelyek 2025. március 28-tól alkalmazandók.
A jelenleg hatályos, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) létrehozásáról szóló EU 2023/956 Rendelet értelmében – amennyiben mentességi szabály nem alkalmazható – 2026. január 1-től CBAM-köteles árukat csak engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő importálhat az Európai Unióba – emlékeztetnek a PwC Magyarország szakértői.
Az Európai Bizottság 2025. március 31-én elindította az engedélyezési folyamat lebonyolítására az ún. Engedélykezelési Modult (Authorisation Management Modul) a CBAM-nyilvántartásban.
Az Európai Bizottság azoknak a gazdálkodóknak javasolja az engedélykérelem mihamarabbi benyújtását, akik várhatóan meghaladják az Omnibus javaslatcsomag szerinti küszöbértéket, tehát előreláthatólag éves szinten 50 tonnát meghaladó CBAM-köteles árut importálnak az Európai Unióba.
Azon gazdálkodóknak, akik várhatóan nem lépik túl az 50 tonnás küszöbértéket, javasolják, hogy kora őszig várjanak a kérelmük benyújtásával. Ugyanakkor érdemes azt is számításba venni, hogy a kérelem elbírálására a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnak minimum 4 hónap áll rendelkezésére.
Az Omnibus javaslatcsomagban szereplő, a CBAM-et érintő könnyítéseket még nem ültették jogszabályba, így a gazdálkodóknak – többek között a 2025. április 30-ig tartó CBAM jelentéstételi időszakban – a jelenleg hatályban lévő jogszabályok által meghatározott CBAM- kötelezettségeket kell teljesíteniük – hívja fel a figyelmet a PwC Magyarország.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.